Túltolhatja a biciklit az Orbán-kormány a CEU ügyében

Újabb amerikai egyetem magyarországi működését jelentette be a külügyminiszter, de valamiért nem a Közép-európai Egyetem (CEU) budapesti megmaradását biztosító dokumentumról van szó.

Jövő szeptembertől egy újabb amerikai egyetem indíthatja el a képzési programját Budapesten – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek New Yorkban.

A miniszter elmondta, hogy az USA „egyik legnagyobb tradícióval rendelkező egyeteme”, az Indiana államban működő Notre Dame Egyetem, ami a világranglista 150. helyét foglalja el az egyetemek globális rangsorában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást. A két intézmény oktatási együttműködése már két évtizedre nyúlik vissza, és idén márciusban a két egyetem új oktatási megállapodás megkötéséről döntött, amivel azt készítik elő, hogy a Notre Dame Egyetem 2019-ben szakokat indít Budapesten, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vatikánban is akkreditált képzése az indianai intézményben is megindul – mondta.

Mint a Pázmány oldalán szereplő, 2015-ös megállapodásról közölt hír tudatja: a Notre Dame Egyetemet (University of Notre Dame) 1842-ben alapította Edward Sorin (CSC), aki ezáltal az egyetem első elnöke is lett. Az iskola tanárainak nagy része és az itt szolgálatot teljesítő papok mindegyike a Keresztes Kongregáció tagja. Az egyetemhez tartozik a kongregáció központi temploma is, a Szent Szív-bazilika, ahonnan a vasárnapi miséket televízión országszerte közvetítik. Az egyetem öt kart foglal magában, amelyek többek között teológiai, művészeti, jogi, műszaki, tudományos képzést nyújtanak. 1972 óta tanulhatnak itt nők is, 2012-ben pedig a hallgatók 47 százaléka pedig már volt nő. 

Szijjártó Péter közölte: a két egyetem most véglegesíti a Notre Dame magyarországi képzéseinek elindításáról szóló megállapodást, aminek az előfeltétele a felsőoktatási törvény értelmében Magyarország és az USA kormányközi megállapodása. Az Egyesült Államok jogrendszere alapján ezt a megállapodást a magyar kormánynak Indiana állammal kell megkötnie – mondta Szijjártó, aki erről tárgyal pénteken az állam kereskedelmi miniszterével.

Fotó: Merész Márton

Érdekes azonban, hogy az ezek szerint éppen az Egyesült Államokban turnézó Orbáb-kormány diplomáciai vezetője a Soros Györgyhöz köthető CEU-ra nem tért ki, holott az intézmény ügye már több mint egy éve megoldatlan, mivel a kormány  még mindig nem reagált New York állam idevágó levelére és szándéknyilatkozatára, pedig június közepén már érkezett hivatalos irat arról, hogy folyik képzés a tengerentúlon, csak a magyar fél aláírása hiányzik. Magyar kormányzati képviselők meg is látogatták a CEU amerikai campusát.

Pedig, ha már Szijjártónak és kormányának olyan fontos az itt működő külföldi felsőoktatási intézmények minősége, érdemes felidézni: a tekintélyes Quacquarelli Symonds- (QS) listán, amely évente 48 tantárgy szerint 151 ország 1130 felsőoktatási intézményét rangsorolja, a CEU öt tudományterületen – politikában, szociálpolitikában, szociológiában, történelemben és filozófiában – is az első száz közé került. Más magyar egyetem egyik mérvadó listán sem szerepel a világ legjobb háromszáz intézménye között.

A Szijjártó által citált listán is szerepel egyébként a CEU, aszerint a 301-350. helyen szokott mozogni, mivel azonban ezt az intézményt nem évszázadokkal, hanem csupán néhány évtizeddel ezelőtt alapították, érdemes azt is megnézni, hogy a fiatal egyetemek között a világranglistán 39. lett 2017-ben a CEU.

Az Orbán-kormány könnyen elszámolhatja magát ezzel, hiszen az amerikai vezetés erőteljes nyomást gyakorol a magyar kormányra, hogy mielőbb rendeződjék az elköltözését fontolgató egyetem ügye.

Ismét üzent az amerikai nagykövet 

David B. Cornstein első hivatalos vidéki látogatásán még szerdán Debrecenben, a Református Nagytemplom előtt újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a magyar-amerikai kapcsolat, amely az elmúlt években nem volt kifejezetten jó, már megváltozott.

Szavai alátámasztására felidézte: alig egy órával azután, hogy letette nagyköveti esküjét, hármasban folytattak megbeszélést Szijjártó Péter magyar és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter részvételével, s egy nappal azt követően, hogy a Fehér Házban fogadta őt és feleségét az amerikai elnök, Donald Trump telefonon gratulált Orbán Viktor újraválasztásához.

Kérdésre válaszolva Cornstein kitért a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyére, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nagy veszteség lenne Magyarországnak, ha elmenne a CEU Budapestről.

„A CEU-nak nem az amerikai kormány kedvéért, nem az amerikai szenátus kedvéért kellene itt maradnia, hanem Magyarország, a magyar emberek kedvéért" – mondta az amerikai diplomácia budapesti képviselője, hozzátéve:

„ugyanis a helyzet az, hogy most Magyarország élvezi az amerikai elnök, az amerikai külügyminiszter és az amerikai nagykövet támogatását. Nagyon jó lenne, ha a CEU ügye nem rontaná el ezt a jó viszonyt".

Michael Ignatieff, a CEU rektora és David Cornstein amerikai nagykövet – oda vezetett az első útja

Fotó: Egyesült Államok budapesti nagykövetsége/Németh Attila

David B. Cornstein szerint a CEU teljesítette mindazt, amit a magyar kormány kért az egyetemtől, megfelel minden elvárásnak, így „a magyar kormány kijelentheti: ezt a problémát megoldotta".

„Úgy érzem, ha ez az ügy megoldódik, betonszilárdságúra kovácsolható az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország együttműködése" – fűzte hozzá.

A nagykövet nagy híve a szabadságjogoknak, a szólás- és sajtószabadságnak, a jogállamiságnak, ugyanakkor nem gondolja, hogy Magyarországon az a feladata, hogy szóvá tegye, ha a magyar kormány valamiben téved, vagy valamit rosszul csinál. Elődje ezt korábban szóvá tette. Ettől függetlenül Cornsteinnek már az első hivatalos útja is a CEU-ba vezetett Budapesten, ott a nagykövet azt mondta:

„A CEU imponáló tudományos intézmény, és értékes erőforrása mind Magyarországnak, mind az Egyesült Államoknak. Támogatom az intézmény további budapesti működését, és remélem, hogy még sok évig lesz kapocs országaink között"

Mindez egyértelmű jel arra, hogy az amerikai kormány valóban nem fogja elengedni a CEU kezét, s az Orbán-kormánynak lépéskényszere van az ügyben. Ezt erősíti az is, hogy Soros György láthatóan továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a CEU maradjon Budapesten, ahol hatalmas beruházással építették fel, illetve át az egyetem intézményhálózatát.

Néhány hete a 168 Óra is megírta már: a CEU működéséhez csak a magyar kormány aláírása hiányzik, az intézmény minden törvényi feltételnek megfelel. Ráadásul – mint szintén megírtuk – az intézmény kuratóriuma jóváhagyta, hogy az intézmény a megszokott felvételi határidők szerint megkezdje a toborzást a 2019-20-as tanévre Budapestre. Az új tanévre való jelentkezést annak figyelembevételével hirdették meg, hogy az egyetem teljesítette a magyar törvények által megszabott kötelezettségeit, miközben a kormányzat továbbra is elzárkózik a felsőoktatási törvény módosítása által teremtett helyzet rendezésétől.

 Orbán Viktor számára a politikai kommunikáció szintjén megléphetetlen, ami Magyarország diplomáciai érdekei miatt elkerülhetetlen: meg kell állapodnia Soros Györggyel

A New York Állam Oktatási Hivatalának képviselőjétől származó, két hete kedden nyilvánosságra hozott hivatalos levél megerősíti, hogy a CEU valóban felsőoktatási tevékenységet végez az államban, és így maradéktalanul megfelel a lex CEU követelményeinek. A CEU kuratóriuma jóváhagyta az egyetem New York-i oktatási programjainak bővítését és továbbfejlesztését – tették hozzá. A kormány máig nem válaszolt sem New York államnak, sem azoknak az akár sajtó, akár politikai képviselőknek, sőt, a kormányzati politikusok – mint megírtuk – folyamatosan a felsőoktatási törvény betartatására hivatkoznak az ügyben.

Csakhogy ez azt a hamis látszatot kelti, mintha a CEU eddig törvényt szegett volna. Holott a CEU hiába éppen Soros Györggyé, eddig is és jelenleg is minden törvényi kötelezettségének eleget tett. Nem elfeledendő ugyanis, hogy a Fidesz-KDNP tavaly szándékosan módosította a felsőoktatási törvényt csak azért, hogy a CEU ne működhessen Magyarországon, továbbá pedig, hogy a jogszabály alkotmányossága, továbbá nemzetközi jogi legitimitása erősen megkérdőjelezhető, hiszen az Alkotmánybíróság nem döntött a törvényről, miközben az ellen éppen az Európai Unió Bíróságán folyik per, miután ellentétes az uniós alapszerződéssel.

Pedig amennyiben Orbán Viktor folytatni kívánja közeledését a Trump-kormányzathoz, érdemes volna legalább egy válaszlevéllel megtisztelni az amerikaiakat.