Totálisan ellentmond gyakorlatának, de a Fidesz kommunikációjának is az Alkotmánybíróság CEU-t és a civiltörvényt érintő döntése
Az Alkotmánybíróság (Ab) az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos ügyekben – tudatja a testület keddi közleménye. Valójában a legfőbb bírói testület 10:5 arányban hozta ezt a teljességgel értelmezhetetlen határozatot – amelyet a rendelkező résszel és a különvéleményekkel együtt el lehet olvasni honlapján – csaknem egy évvel a panaszok beérkezése után és fél évvel azután, hogy az Európai Bizottság megindította a kötelezettségszegési eljárás harmadik szintjének számító EU-s bírósági pert.
Az Európai Bizottság december elején jelentette be, hogy szerinte nem történt előrelépés, s ezért harmadik szakaszba lépteti a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása miatt Magyarország ellen áprilisban megindított kötelezettségszegési eljárást, és a bírósághoz fordul.
A brüsszeli testület szerint a módosított törvény sérti a letelepedés, a szolgáltatások nyújtásának, a tudományos tevékenység, az oktatás, illetve a vállalkozás szabadságát garantáló uniós jogot.
A felsőoktatási törvény tavaly áprilisban elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Mindez egyértelműen a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem ellehetetlenítését szolgáló intézkedés, amit azóta már az Orbán-kormány is elismer.
Ugyanekkor a Európai Bizottság az uniós bíróságra vitte a civiltörvényt is, hiszen az is sérti az EU-jogot, mert az a regisztrációs kötelezettséggel a törvény indokolatlanul beavatkozik az alapvető jogokba, akadályozza az adománygyűjtést és a tőke szabad mozgását.
Mindezeket azonban a magyar alaptörvénnyel összefüggésben sem vizsgálta az Ab, hanem inkább a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos mindkét ügyben arra a következtetésre jutott fél évvel az eljárás megindítása után, hogy az indítványokban megjelölt alapjogok szoros tartalmi érintkezésben vannak az Európai Unió Chartájában rögzített alapjogokkal, az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel szükséges megvárni az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárások befejezését.
A helyzet pikantériája, hogy az Ab többsége a nevét adta ahhoz, ami a határozatban áll:
„az ügy által konkrétan felvetett alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel”
Érthető persze, hogy csak az időhúzás volt a cél, hiszen a luxembourgi döntésnek nincs határideje, tehát kiszámíthatatlan, hogy az Ab mikor foglalkozhat majd újra ezekkel a témákkal. Ugyanakkor ezzel a határozattal
az Ab lényegében maga fölé, s így az alaptörvény fölé helyezte az uniós jogot, így azt is kimondta, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) érdemben vizsgálhat magyar alkotmányossági kérdéseket.
Juhász éppen erre a súlyos „veszélyre” hívta fel a figyelmet különvéleményében. Az egyébként szintén a Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott alkotmánybíró sem a többségi döntéssel, sem a határozat indoklásával nem tud egyetérteni, mert szerinte
„leszűkíti az Alkotmánybíróság alapjogvédelmi feladatkörét. (...) Ha ugyanis az Alkotmánybíróság – akár csak részben is – az európai jog lehetőség szerinti érvényesülése miatt várja be az EUB döntését, akkor azzal egyúttal azt is sugallja, hogy az EUB hatásköre kiterjed a magyar jogszabályok alkotmányossági vizsgálatára”.
Márpedig ennek eddig szöges ellentétét kommunikálta az Orbán-kormány, amely az alaptörvénybe is beleírta, sőt a mostani, hetedik alaptörvény-módosítással ezt még inkább erősítené: az alaptörvény az elsődleges jogforrás, amelynek szabályai csupán a legszükségesebb mértékben korlátozhatóak a nemzetközi jogi, így az uniós jogrendszerből fakadó kötelezettségek miatt.
Ezt azonban most a CEU-t és a civileket érintő alkotmánysértést vélhetően kimondani nem merő Ab úgy, ahogy van felrúgta. Ezt szúrta ki Juhász, különvéleményéhez pedig csatlakozott az egykori fideszes parlamenti igazságügyi bizottsági elnök Balsai István, utódja, a szintén kormánypárti Salamon László, valamint az egykori bíró Szívós Mária is.
Természetesen az alkotmányos jogvédelem, és az alaptörvényből eredő kötelezettségek kevéssé jelentek meg ezen alkotmánybírák különvéleményében, ugyanakkor Stumpf István ezt is helyretette, hiszen szintén teljes egyet nem értését kifejező különvéleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet valami úgy ellentétes a magyar alaptörvénnyel, hogy közben nem sérti az uniós alapszerződést, és megfordítva, vagyis a luxembourgi és a majdani budapesti döntés nem ugyanarról fog szólni, ezért az utóbbit nem kellene az előbbitől függővé tenni.
Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint eleve nem adott lehetőséget arra az Ab-nak az alkotmánybírósági törvény arra, hogy ezt az eljárást felfüggessze. Az Ab-nak az alkotmányvédő feladatát kell ugyanis elsődlegesen ellátnia, s egy alkotmánybírósági eljárás felfüggesztése lényegében azzal jár, hogy
„az Alkotmánybíróság az adott ügyben a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelmével kapcsolatos feladatának teljesítését is felfüggeszti.”
Stumpf arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ab eddigi gyakorlatából sem következett, hogy szükség lett volna az alkotmányjogi panasz eljárást felfüggeszteni az EUB-nek eljárása befejezéséig, hiszen például akár csak a bírák kényszernyugdíjazásának ügyében. Mindenesetre az, hogy valami alkotmányos-e, vagy sem, nem függ attól, hogy az uniós szabályoknak megfelel-e, vagy sem, amit az Orbán-kormány már számtalanszor bizonyított.
Az alkotmánybíró éppen ezért arra is rámutatott: „ha a vizsgált szabályozás ellentétes az uniós joggal, és eljárása eredményeként az Alkotmánybíróság már az EUB döntése előtt megállapítja a kifogásolt törvények alaptörvény-ellenességét, azokat megsemmisítve, akkor közvetve még elő is mozdíthatja az Alkotmánybíróság az európai jog érvényesülését.”
Stumpf szerint ráadásul „a törvényekkel érintettek működését a jogbiztonság alapján is kifogásolt szabályozás már önmagában veszélyezteti, ami éppen az Alkotmánybíróság gyors döntéshozatalát tette volna kívánatossá a jogbiztonság és az indítványozó jogainak a védelmében, nem pedig az eljárás felfüggesztését”. De az alkotmánybíró az Ab jövőbeni, bármilyen szempontból uniós joggal érintkező (márpedig minden érintheti az uniós jogot) döntéshozatali eljárásaira tekintettel is elfogadhatatlannak nevezte ezt a döntést.
A nagy kérdés azonban továbbra is az, mi lesz így a CEU-val, ahogy azokkal a civilekkel, akik nem regisztráltatták magukat a törvény által előírt módon. Egy biztos: az Ab nem védi meg őket.
