Németország egy vétó miatt az EU-s támogatás csökkentésével fenyegette meg Magyarországot, Szijjártó Péter szinte hadat üzent a fél világnak

Az Európai Unió tagországai közül egyedül Magyarország nem adta áldását az EU közös bevándorlásügyi álláspontjára, amellyel az EU az arab országokat tömörítő Arab Ligát szeretné meggyőzni, hogy működjön együtt az illegális bevándorlás megfékezésében. A közös állásponttal az EU az Arab Liga tagországaival tartandó február végi csúcstalálkozóra készülne, az Orbán-kormány pedig arra hivatkozva vétózta meg, mert az az ENSZ közelmúltban elfogadott migrációs egyezményére támaszkodik, amelyet Magyarország mellett nyolc másik EU-tagország is elutasít.

Bár a vonatkozó ENSZ-egyezmény egyáltalán nem a bevándorlás engedélyezéséről, hanem a migráció törvényes útra tereléséről szól az embercsempészet visszaszorítása érdekében (vagyis az államok továbbra is maguk döntenének arról, hogy befogadnak-e migránsokat), az Orbán-kormány azt állítja, hogy legálissá akarják tenni a bevándorlást.

– Lopakodó jogalkotás keretében próbálják meg Brüsszelben és New Yorkban az ENSZ migrációs csomagját a nemzetközi jogi és politikai élet részévé tenni – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok tanácskozása után. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis a magyar álláspont továbbra is az, hogy a migrációt nem kell menedzselni kell, és nem lehet úgy tekinteni rá, mint aminek nincs biztonsági kockázata. Szerinte ideje lenne a brüsszeli bevándorláspárti hazugságot átadni a múltnak, oda kell vinni a segítséget, ahol szükség van rá, és az arab államokkal elsősorban abban kell együttműködni, hogy a terroristák Európába áramlását megakadályozzák.

Magyarország annak ellenére vétózott egyedüliként, hogy bár az ENSZ migrációs csomagját nyolc másik EU-tagország – Csehország, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, Olaszország, Lettország, Románia és Szlovákia – is elutasítja, ők azonban beleegyezésüket adták a megállapodás-tervezetre. A tavaly decemberi ENSZ-szavazáson Ausztria, Bulgária, Olaszország, Lettország, Románia tartózkodott, Szlovákia nem szavazott, Magyarország, Csehország és Lengyelország pedig az Egyesült Államok és Izrael társaságában migrációs csomag ellen szavazott.

Növekvő nemzetközi elszigeteltségünket jelzi, hogy Szijjártó Péter a hétfői sajtótájékoztatón több szövetségesünket is durván kiosztotta, például Hollandiát, amely sikertelenül próbált parlamenti küldöttséget küldeni Magyarországra. Szerinte Hollandia nem felügyeleti szerve Magyarországnak.

– A hollandok már meghozták az ítéletet, utána miért akarnak tárgyalni? Mi egy ország vagyunk, több mint ezer éves nemzet! - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az EU és az Arab Liga megállapodás-tervezete egyébként éppen arról szól, hogyan lehet megállítani az illegális bevándorlást Európába az arab államokból, ezáltal pedig a terroristák beszivárgását is. A február végi csúcstalálkozó fő célja az EU részéről az lett volna, hogy rávegye az arab államokat, fogadjanak be több menekültet a térségből, illetve tegyenek többet az illegális migráció megfékezéséért.

A legtöbb EU-s ország szerint a megállapodás kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az Európát érő bevándorlási hullámot hosszú távon is fel lehessen tartóztatni. Tavaly a 2015-ös csúcshoz képest 92 százalékkal csökkent az EU-ba érkező menekültek száma.

Bár az Arab Liga nem úgy működik, mint az EU, azaz a tagországai számára nincsenek kötelező érvényű jogi, gazdasági vagy politikai előírások, és ritkán lépnek fel egységesen bármiben is, az Európa felé tartó bevándorlók döntő része a területükön (Marokkó, Algéria, Líbia, Egyiptom, Szudán területén) halad át, illetve megállóként szolgálnak a Fekete-Afrikából érkezők migránsoknak (Törökország felől pedig már lényegében nincs bevándorlás). Az arab országok szerették volna, ha az Európai Unióval kötendő megállapodás az ENSZ-egyezményre hivatkozik, amely nem zárja ki a legális bevándorlást. Érthető, akit ugyanis – állítja az Arab Liga – Európa be akar fogadni, azt fogadja be, az ő ellátásuk ne terhelje az arab országokat.

Tehát a migránsok az ENSZ migrációs csomagja alapján adhatnák be például már a kiinduló országokban a menedékkérelmüket a migránsok, illetve könnyebb is lenne oda visszaküldeni őket Európából.

Magyarország azonban hajthatatlan maradt a múlt heti vitában. A 444.hu birtokába került jegyzőkönyv szerint a legtöbb EU-tagország felháborodva fogadta a magyar vétót. Azután, hogy Várhelyi Olivér, a brüsszeli magyar Állandó Képviselet vezetője az Orbán-kormány nevében nemet mondott a közös álláspontra, a legtovább Michael Clauss német EU-nagykövet ment, amikor közölte: „hihetetlen”, hogy a magyar kormány nem engedi, hogy egy nemzetközi egyezményben az ENSZ-re hivatkozzanak, holott tudomása szerint Magyarország egyelőre még tagja az ENSZ-nek.

Később a német követ hozzátette, hogy az Orbán-kormány több  „vörös vonalat” átlépett, és erre emlékezni fognak, amikor a következő EU-s költségvetésről tárgyalnak.

A vörös vonal a diplomácia nyelvén az együttműködés lehetőségének végső határát jelenti. A következő EU-s költségvetés pedig a 2021-2027 közötti közös költéseket határozza meg. A költségvetési megállapodás rögzíti azt is, hogy mennyi kohéziós támogatást kapjon egy-egy tagállam. Magyarország eddig az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a támogatási rendszernek az EU-ban.