Álomnyaralás
Akkor kezdődött, amikor ott állt a szőnyeg szélén a sapkáját gyűrögetve a háermenedzser előtt. Na ez is, gondolta magában, ez a proccozás a rangokkal, címekkel. Még hogy háermenedzser, hát személyzetis az, na, akármit föstenek is az ajtajára. Úgy vagy te háeres, tette magában hozzá, ahogy engem most szabadságra küldtök.
Mert a cégnél azt akarták beadni a Szakinak, hogy mekkora szerencse éri őt, hogy most elmehet határozatlan időre szabadságra, pihenhet, kikapcsolódhat, redegenerálódhat, vagy hogy mondta ez a rókaképű. Persze a Szaki pontosan értette, hogy a válság miatt kényszerszabadságra küldik, zsozsó egy szál se, és örülhet, ha egyszer legalább részmunkaidősnek visszaveszik.
Nyaralni meg, ugyan… Húsz éve volt utoljára a szakszervezeti üdülőben, amit nem sokkal később éppen a szakszervezeti vezérek privát izéltek el maguknak. Ja, hogy megvédjék a nép vagyonát a karvalytőkétől.
Mégis, ahogy hazafelé zötykölődött a nyári hőségben kohóforróságra hevült buszon cseppnyi haragot sem érzett, sőt mintha valami megmagyarázhatatlan felszabadultság járta volna át a tagjait. És dacosan azt mormogta maga elé, hogy de igen, csakazértis. Igenis élvezni fogom a szabadságot, tiszta erőből nyaralni fogok. És ahogy érezte, hogy tapad a hátára csuromvizesen az inge, ahogy ott pácolódott a csatakizzadtságban egyszer csak kibukott belőle, hogy na akkor én most szaunázok.
És attól a pillanattól kezdve a Szaki élvezettel főtt tovább a saját levében, hiszen ő most szisztematikusan gőzöl, amiért más népek egy kalap pénzt fizetnek. Hazaérve a panelba tetézte a gyönyört, hogy alkalom nyílott az élményfürdőre is. Élmény volt hogy végre fürödhetett, mert éppen véget ért a rendszerkarbantartás.
És ekkorra úgyszólván megizmosodtak a mi Szakink vágyai, igazi professzionális nyaralóvá akart ő válni, Márpedig a tárgykörben szakavatott egyed nem csak elfogadja a véletlenül kínálkozó alkalmakat, hanem tudatosan készül az üdülésre: tervet készít, programot szervez, mondhatni előre megfontolt szándékkal nyaral.
Így aztán a mi Szakink felcipelte a ház slaugját a harmadikra, menetet vágott a konyhai csapra, rátekerte a locsolót, az ablak alá meg letelepítette a gyerek gumimedencéjét, beleállt és felüvöltött az asszonynak, hogy most aztán engedje rá a vizet full fokozaton. Hej micsoda mesés fajtája a vízi masszázsnak! Elhíresült hamar a korszakos találmány, jöttek a szomszédok, hogy hát kipróbálnák, és mindjárt került egy vállalkozó szellemű üzleti tanácsadó is, aki szerint egy százasért kellene adni egy percet. Miért is ne, hát a víz nincs ingyen.
A Szaki viszont két masszázsmenet fejében kölcsönkérte inkább a zöldséges rozzant Csepel biciklijét, hogy ő azzal szabadidősportolni indul. Hiszen így a nyári útfelújítások idején buckák és árkok között eljutni mondjuk a Blahától a Kálvinig, az felér egy hónap ugrató- meg terepkerékpározással.
Ráadásul amint a Szaki hazaért mindjárt az extrém sportok kipróbálhatására is módja nyílt, merthogy az asszony elfelejtette elzárni a felslaugozott csapot, s mire a Szaki belépett a lakásba már térdig állt a víz. De ahelyett hogy haját tépte volna a dühtől, örömkiáltásban kitörve fektette a vízre a szekrényajtót és két teflonnal hajtva a deszkát szlalomozni kezdett a zavaros lében úszó lábasok és dísztárgyak között. A vadvízi evezés csúcsa! Raftingolni a Coloradon ehhez képest semmi!
És már megállítani sem lehetett. Másnap segédmunkásnak jelentkezett a pár háztömbnyire zajló építkezésen. Felmászott az állványokon, s amint ráerősítették a biztonsági hevedert már ugrott is volna le hét emelet magasságból. Mert hát mi ez, ha nem cukrozott bandzsidzsamping. Szerencsére a heveder rövid szárra volt eresztve.
A feleségének akkor lett végleg elege, mikor ezt a kalandot meghallotta. Pláne, mert az ágy alatt megtalálta az összevarrt lepedőket, amivel az ura a szomszéd mopedjének beiktatásával sárkányrepülőzni akart.
Úgyhogy a Szaki kétségbeesett élete párja hívta azonnal a mentőket. Amikor az arcán idvezült vigyorral járkáló férfi meglátta a termetes szakápolókat tekintete elsötétült, egész testében remegni kezdett és elfúló hangon azt üvöltözte, hogy még nem járt le a kéthetes turnus.
A markáns tünetek ellenére az orvosok tanácstalanok voltak a kórismét illetően. Csak csóválták a fejüket, és a biztonság okáért jól lenyugtatózták a Szakit.
Aki tárnamély alvásba zuhant. Méregzöld tengerről, pálmafákról, bikinis lányokról álmodott.