A magyar szezont keveri a Nemzet a fazonnal
Azt állítja a Magyar Nemzet
vezércikkében D. Horváth Gábor, hogy a hazai kereskedelmi láncok kétszer-háromszor drágábban árulnak alapvető élelmiszereket, mint amennyiért hozzájutnak a termelőktől, és azért tehetnek a termékekre a normális 20-25 százalék helyett „100-200, esetenként 600 százalékos hasznot”, mert olyan nagyra nőttek, hogy a piaci szabályok rájuk már nem érvényesek.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a kereskedelmi láncok még mindig olcsóbban árulják termékeiket, mint a láncokhoz nem tartozó kis üzletek, vagyis ezek szerint a kicsikre még kevésbé érvényesek a piaci szabályok, mint a nagyokra. De természetesen érvényesek, ráadásul a nagyok számára valóban előnyösek, mert hatalmas tételekben tudnak vásárolni, ebből következően nagyobb árengedményeket tudnak elérni az eladóknál, és így adott esetben olcsóbbak is lehetnek, mint a kevesebbet forgalmazó kiskereskedők.
Ami azonban a szerző szerint normális 20-25 százalékos haszon lenne, ám valójában szerinte 100-200, sőt 600 százalékos, az nagyon nem annyi. A szezon van itt összekeverve a fazonnal. A tej felvásárlási ára például most 92 forint, a boltban pedig egy liter tej ennek körülbelül a duplája vagy még több, csak éppen ez nem jelent százszázalékos hasznot, mert a termelőktől össze kell gyűjteni a tejet, a gyárban fel kell dolgozni, be kell csomagolni, hűteni és szállítani, közben pedig a kereskedőnek és a gyártónak is kellene valamilyen hasznot produkálnia. A vezércikk írójának ezért azt ajánlom, vegyen mindennap friss tejet a termelőtől 92 forintért, és számítsa hozzá a saját benzinköltségét. A hasznot megtarthatja.
