Magyarországon politikai kérdéssé torzítják a történelmet is
Magyarországon nemcsak a nyelvészeket, hanem a lakosság széles rétegeit is foglalkoztatja az anyanyelv eredete. A tudományosan bizonyított finn-magyar rokonságot időről időre érzelmi alapon, fantáziával és hazafisággal akarják legyűrni. Utóbbi tábor tagadja a történelmi-összehasonlító nyelvészet megállapításait és azt állítja, hogy a finn kapcsolatot csupán a Habsburgok találták ki a 19. században, hogy elnyomják a magyar nemzeti tudatot.
A „magyarságkutatók“ képzelőereje határtalan, még felsorolni is sok lenne, szerintük honnan származik a magyar nyelv, írja az
NZZ. A lényeg számukra az, hogy semmiképpen nem finnugor.A fő bizonyíték, hogy az elméletet Josef Budenz állította fel, egy német, aki egyesek szerint titkos Habsburg-ügynök volt. Illetve a fő, hogy bizonyosan nem magyar. Kedvelt összeesküvés-elmélet, hogy az osztrák uralkodók csendes szobák mélyén, ősrégi bizonyítékok megsemmisítése közben magyarellenes világképet agyaltak ki, amelyet puszta szeszélyből finnugornak kereszteltek el.
A jelenség mögött igazából egy sor félreértés van, amely téves, illetve hiányos tudással, valamint ilyen-olyan propagandával párosul, de a lényeg, hogy előkészíti a talajt az alternatív elméletek számára. Ilyen félreértés pl. hogy a nyelv és nép nem azonos. Az sem igaz, hogy a magyarok többet tudnának a saját nyelvükről, mint bármely külföldi: egy madár még nem ornitológus, és nem valószínű, hogy a magyar nyelvvel foglalkozó külföldi tudósok a mai napig egytől egyig a Habsburgok szolgálatában állnának. A nyelvi rokonságnak nincs köze a demokráciához sem, ám Magyarországon manapság politikai kérdéssé torzítják. Nem véletlen, hogy a Jobbik politikai eszközökkel harcol a finnugor elmélet ellen, amit a párt magyarellenesnek és a nemzeti érzelmeket sértőnek tart. Aggasztó, ha egy tudományos kérdést a nemzeti önazonosság kialakításának eszközéül használnak fel.
(A szerző, Fónyad-Joó Gábor Bécsben született és az Osztrák Tudományos Akadémián dolgozik.)
