Nyugdíj: Ezekre a határidőkre kell figyelnie az özvegyeknek

Különösen oda kell figyelnie a jogosultságok alakulására annak az özvegynek, akinek az élettársa hunyt el.

2024. április 25., 09:59

Szerző:

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj igénylésénél, illetve annak megszűnése után amennyiben kérelmezni kívánja az özvegyi nyugdíj feléledését, Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalta, milyen korhatárokra kell ügyelnie.  Sok nyugdíjas nem vagy csak alig van tisztában azzal, hogy kinek jár a nyugdíj, ha a jogosult meghal. Ebben a cikkünkben szedtük össze, hogy kié lesz a nyugdíj összege, ha meghal a nyugdíjas. 

Minden élettársnak - az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága feltételeinek ismerete mellett - tudnia kell, hogy a törvényes öröklés rendje szerint élettársként semmire - sem ingatlan, sem ingó vagyonra - nem jogosult elhunyt élettársa hagyatékából, így akár az élettársával akár évtizedekig  közösen lakot ingatlanból is kipenderíthetik az örökösök. Ezt a veszélyt háríthatja el, ha az élettársak időben végrendelkeznek – hívja fel a figyelmet a Növekedés. 

Minden özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie

Egyrészt az elhunyt házastársa halálának időpontjában rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Másrészt az aktuálisan rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, amire három szempontból is ügyelnie kell – írja a Nyugdíjguru.

- Az első, hogy a saját korbetöltött öregségi nyugdíját az aktuális nyugdíjkorhatára betöltését követően igényelheti.

- A második, hogy ha az aktuális nyugdíjkorhatára betöltése előtt új házasságot kötne, akkor megszűnne az özvegyi nyugdíja.

- A harmadik, hogy ha az új házasságkötés időpontjában az egyik fél már betöltötte az aktuális nyugdíjkorhatárát, és nincs közös gyermekük, akkor a másik fél e házasság révén özvegyi nyugdíjra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha ez a házasság legalább öt évig tart (hacsak nem egy korábban felbontott házasság újrakötéséről van szó).

A kétféle nyugdíjkorhatár jelentősen eltérhet, mivel az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő a nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkor: például egy 1940 előtt született hölgy 55 éves korában töltötte be, míg egy 1958-ban született hölgy már csak 65 éves korában tölti be a korhatárát. 

Ha özvegy hölgyről van szó, akkor egy harmadik időtényezőt is vizsgálnia kell: megszerezte-e a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időt, mivel ha igen, akkor életkorától függetlenül igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját. Viszont az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a nők kedvezményes nyugdíja igénylése miatt nem éled föl, ahhoz – az életkora jogcímén – mindenképpen be kell töltenie az elhunyt házastársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt. 

Ha az özvegy a rá irányadó aktuális nyugdíjkorhatárt – az 1956. december 31-ét követően született személyekre a 65 éves életkorát – betöltötte, és nem részesül a nők kedvezményes nyugdíjában, akkor igényelheti a saját öregségi nyugdíját az általános szabályok szerint. Ha az özvegy a házastársa elhunyta időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt betölti, akkor az ideiglenes özvegyi nyugdíja megszűnését követően az életkora jogcímén feléled az özvegyi nyugdíja, feltéve, hogy a házastárs elhunytának napjától – napra pontosan számolva – tíz év még nem telt el addig a napig, amikor betölti ezt a nyugdíjkorhatárát.

Akinek egyéb jogcímen (egészségi állapot vagy árvaellátás miatt) feléledt özvegyi nyugdíja időközben megszűnt, és betölti a házastársa elhunyta időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor ismételten feléledhet az özvegyi nyugdíja, ha a korábbi özvegyi nyugdíja megszűnése napjától – napra pontosan számított – tíz év még nem telt el addig a napig, amikor betölti a házastársa halála időpontjában rá irányadó nyugdíjkorhatárt, feltéve, hogy a korábban feléledt özvegyi nyugdíja nem új házasság kötése miatt szűnt meg.

A fentiek értelmezéséhez az özvegynek tudnia kell, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően annak az özvegynek éled fel az özvegyi nyugdíja,

- aki az elhunyt házastársa halála időpontjában betöltötte az akkor rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy

- legfeljebb 50 százalékos egészségi állapottal megváltozott munkaképességűnek minősül, vagy

- az elhunyt házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő (illetve tartósan beteg), vagy legalább két árvaellátásra jogosult egészséges gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléled az özvegyi nyugdíja annak az özvegynek is, akinek esetében a fenti feltételek valamelyike a házastárs elhalálozásától számított tíz éven belül bekövetkezik.

Ez a feléledt özvegyi nyugdíj is megszűnhet azonban a következő esetekben:

- Ha az özvegy a rá aktuálisan irányadó öregségi nyugdíjkorhatára betöltése előtt házasságot köt. (Élettársi kapcsolatot – ha az nem az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata, amely a házasságkötéshez hasonlóan megszünteti az özvegyi nyugdíjat – létesíthet.) Ha ezt a házasságot felbontják, ismételten feléledhet a házasság miatt megszűnt özvegyi nyugdíj.

- Ha az özvegy már nem lesz megváltozott munkaképességű (a rehabilitációs hatóság felülvizsgálata során a komplex minősítése eredményeként az egészségi állapota meghaladja az 50 százalékot), akkor a megváltozott munkaképesség címén feléledt özvegyi nyugdíjra való jogosultsága megszűnik.

- Ha már egyetlen (az elhunyt jogán korábban árvaellátásra jogosult) gyermeket sem illet meg árvaellátás, akkor az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén feléledt özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

A feléledt özvegyi nyugdíj megszűnése után ismételten feléledhet az özvegyi nyugdíjra való jogosultság, ha

- az özvegyi nyugdíj nem házasságkötés miatt szűnt meg és

- az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is – írja Farkas András.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)