Ennyit kap a legtöbb nyugdíjas most

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idei nyugdíjjelentését. Mutatjuk, mennyi nyugdíjat kapnak a legtöbben.

2024. április 23., 16:05

Szerző:

Közzétette idei nyugdíjjelentését a Központi Statisztikai Hivatal – szúrta ki a Bankmonitor. Az összegzés szerint 2024 elején Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 423 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban.

A kétmillió öregségi nyugdíjas mellett

244 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást,

99 ezren hozzátartozói nyugellátást,

31 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást,

52 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként.

Az elmúlt évek tendenciájának megfelelően az ellátottak száma 2024-ben tovább csökkent, ugyanakkor az ellátottak népességen belüli aránya kissé emelkedett.

Az öregségi nyugdíjasok száma nem változott számottevően.


A fő ellátásként hozzátartozói nyugdíjban részesülők száma 13 év alatt feleződött, többek közt azért, mert az idő előrehaladtával egyre kevesebb olyan idős maradt a nyugdíjrendszerben, aki saját jogon nem tudott öregségi nyugdíjat szerezni. Életkoron alapuló ellátást 2012 óta csak kivételes esetekben állapítanak meg, a megváltozott munkaképességűek közül a rehabilitációs ellátásban részesülők száma járandóságuk átmeneti jellege miatt a töredékére esett vissza.

A Bankmonitor kiemelte, hogy

  • a legtöbben jelenleg 160–180 ezer forint közötti járadékot kapnak, miközben
  • a mediánnyugdíj (azaz a helyzeti középérték) 205 ezer forintra tehető,
  • az átlagnyugdíj pedig 231 ezer forint.
  • A nyugdíjasok 22,2 százaléka kevesebbet kap havi 120 ezer forintnál, míg a 300 ezer forint feletti járandóságúak aránya 18,9%.

Érdekességnek nevezték, hogy most először a KSH az 500 ezer forint fölötti tartományt is 2 részre bontotta, így kiderült, hogy az ellátottak alig 1 százaléka kap 600 ezer forintnál nagyobb összegű járadékot.

A KSH adataiból kiderült még, hogy 2024 elején:

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 76 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 6,1 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült.


Közel kétmillió 65 éves és annál idősebb ember élt. 91,5 százalékuknak öregségi nyugdíjat, 4,4 százalékuknak korbetöltött özvegyi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, illetve egyéb ellátást, járadékot folyósítottak belföldre fő ellátásként.


Népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb Tolna vármegyében volt. Az ellátotti arány alakulásában meghatározó az egyes területek korstruktúrája.


Külföldre 49 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2024 elején, ezek 74 százaléka öregségi nyugdíj volt.


A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 2024 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 211 819 forintot kaptak teljes ellátásként (a fő és a kiegészítő ellátás együttes összege), 11%-kal többet, mint az előző évben.


Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 275 667 forint. Ez az országos átlagot 45 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 70 ezer forinttal haladta meg.

A Bankmonitor külön kitért a férfiak és nők nyugdíjai között jelentős különbségekre is. Mint írták, az alacsony nyugdíjszinteken a nők vannak nagy többségben, míg a 400 ezer forint fölötti tartományban már közel 60% a férfiak aránya. (Holott az összes nyugdíjas közül csak 38% férfi.) Ezekből adódik, hogy a nők átlagos öregségi nyugdíja idén januárban 217 800 forint volt, a férfiaké 254 100 forint, azaz a nemek között 14 százalékos szakadék volt.

A KSH jelentése szerint tavaly a nyugdíjak reálértéke 0,2 százalékkal emelkedett.

(Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)