Mohamed Fatima énekesnőt nem engedték be egy budapesti szórakozóhelyre, ahol pont az ő zenéje szólt

2019. június 7., 15:33

Szerző:

„Csak azt szeretném kérdezni, hogy én tehetek róla hogy megszülettem? Már 8 évesen a c betű a nevem mellett díszelgett, de mégis azt gondoltam ez csak adminisztráció”

– kezdte Facebook-bejegyzését Mohamed Fatima.

Az egykori zenekar, a Fekete Vonat énekesnőjét és barátait tegnap nem engedték be egy pesti szórakozóhelyre. Úgy, hogy közben épp az ő zenéje szólt odabent.

Az énekesnő azt írta, hogy származása miatt már gyerekkorában is kritizálták.

Fotó: Facebook

„Anyura a cigány barátaim azt mondták, te nem is vagy cigány, mert anyukád magyar, apukád meg egyiptomi. Ez volt csak a saját fajtámtól. Küzdöttem a c betű jóra formálásáért, mert elhitették, hogy úgy kell. Lett a fekete vonat, és tovább ettük a fekete levest kollektív bűnösként. Aztán jöttek a migránsfotók, akik úgy néztek ki, mint én meg a cigánybűnözés. Elfáradtam, a csontjaimig hatol a fájdalom, a folyamatos bizonytalanság. És akkor hogy tervezzek piciket 37 évesen, ha még nekem sincs biztos helyem? 37 év keserű magány”

– írta Mohamed Fatima. Hozzátette, hogy ez az ő országa is, itt van otthon, ezért fáj neki, de itthon és Londonban is migránsnak számít a neve és a kinézete miatt.

 

Az aHang nevű közösségi platformon petíció indult azért, hogy vonják felelősségre a rasszista szórakozóhelyeket, hogy legyen annak következménye, ha egy szórakozóhely embereket diszkriminál. A petícióban emlékeztetnek arra, hogy tavaly a Gozsdu udvarban nem engedtek be egy szórakozóhelyre egy nemzetközi konferenciára a fővárosba érkezett kis roma társaságot, de az ország már településein is számtalan hasonló eset történik. A Parno Graszt nevű, világszerte ismert roma zenekar tagjaitól pedig tavaly tavasszal tagadták meg egy Nyugati téri diszkóban a belépést, szintén Budapesten.

A petíció aláírói tiltakoznak a szórakozóhelyek face control gyakorlata ellen, amely kizárólag a bőrszín alapján válogat, emellett a hatóságok fellépését sürgetik az ilyen esetekkel kapcsolatban. Álláspontjuk szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) jelenlegi gyakorlata nem akadályozza meg a diszkriminációs ügyek mindennapi ismétlődését, mivel nincs elrettentő ereje a határozataiknak. Ezért azt is kérik, hogy az Országgyűlés és a kormány vizsgálja felül az EBH működését, törvényi szabályozással tegye valódi hatósággá az EBH-t.

Közben úgy tűnik, a konfliktus rendeződött, amiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.