Még nincs jóváhagyva az MTA kutatóintézeteinek leválasztása, de már bizottságok dolgoznak a végrehajtáson

2019. március 14. 19:30 - szerző: Bíró Veronika

Információink szerint már elkezdődött a Magyar Tudományos Akadémián a múlt héten aláírt szándéknyilatkozatnak megfelelő javaslatok kidolgozása. Annak ellenére, hogy se az MTA Elnöksége, se az intézmény legfőbb döntéshozó szerve, a Közgyűlés nem döntött még arról.

Fotó: Merész Márton

Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője és Lovász László, az MTA elnöke múlt héten szándéknyilatkozatot írt alá. Ebben az MTA elnöke tudomásul vette a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni, a vagyonát azonban megtarthatja az intézmény. A döntést az akadémiai dolgozók nagy felháborodással fogadták. Lovász László ezután levelet küldött a kutatóknak, amelyből az derült ki, a miniszter gyakorlatilag megzsarolta az MTA-t, hogy ha a javaslatba nem mennek bele, akkor a kormány törvénymódosítással az MTA egyetértése nélkül is átveszi a kutatóintézeteket.

Az aláírt szándéknyilatkozat azonban hozzájárulásként még kevés, az elnök önmagában nem dönthet az MTA új struktúrájáról, azt az Elnökségnek és a Közgyűlésnek is jóvá kell hagynia. Nem is döntött, a nyilatkozat szerint tudomásul vette a kormányzati szándékot.

Az Elnökség információink szerint március 21-én tárgyalja az ügyet, azt még nem véleményezte. A Közgyűlés várhatóan májusban hoz határozatot róla.

Ennek ellenére úgy értesültünk, hogy a héten máris létrejött 4 bizottság az MTA-n belül – akadémiai forrásaink szerint az ITM nyomására–, amelyek ennek az egyezségnek a részletein dolgoznak..

Ezek az alábbiak:

  • stratégiai (hírek szerint Freund Tamás alelnök vezetésével, munkájában részt vesz Fodor Pál, az MTA BTK főigazgató),
  • jogi (amelynek munkáját tanácsadóként segíti Gál András Levente ügyvéd, egykori államtitkár és kormánybiztos),
  • szervezeti (Török Ádám főtitkár vezetésével)
  • és egy pénzügyi bizottság.

Forrásaink szerint a bizottságokat úgy állították össze, hogy azokból kimaradjanak azok az akadémiai vezetők, akik erőteljesen ellenzik kutatóintézetek leválasztását, illetve akik fokozottan védenék a dolgozók érdekeit.

Az már a szándéknyilatkozat közzétételével is sejthető volt, hogy Lovász László kompromisszumos megoldást kötött azzal, hogy belement az intézetek leválasztásába. Ez ugyanis szembement az Elnökség korábbi döntéseivel, miszerint az MTA minden olyan megoldást elutasít, amelyben elveszik az intézeteket.

A kompromisszumot az indokolhatta, hogy Palkovics miniszter február elején megüzente, elkötelezett az MTA átalakítása mellett, és ha kell, az intézetek egy részét elcsatolja, egy részét megszünteti, az MTA pedig megmarad köztestületnek. Már akkor kijelentette, hogy ha az MTA nem működik együtt, akkor törvénymódosítással viszi végig tervét. Egy későbbi minisztériumi tervezet szerint egy vagyonkezelő alapítványba szervezték volna ki a kutatóintézeteket és az MTA vagyonát, de később a nonprofit kft. is felmerült működési formaként. Jelenleg nem tudni, hogy milyen keretek között működnének az intézetek.