Palkovics László üzent, a kutatóhálózatot is elvenné az MTA-tól

2019. február 7. 15:33 - szerző: Bíró Veronika

Az MTA-t köztestületté alakítják, talán kap egy székházat és valamennyi vagyont meghagynak neki, de teljesen leválasztják róla a kutatóhálózatot. Egy kutató szerint néhány intézetet szétosztogatnak, néhány más intézményhez csatolnak, egy részüket pedig megszüntetik.

A 168 Óra információi szerint még májusban drasztikusan átszervezi Palkovics László a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője múlt hét végén egy közvetítő révén üzent az MTA-nak, hogy elkötelezett az átalakítást illetően, az MTA kutatóhálózatát pedig kiszervezik az MTA alól.

Múlt hétvégén a Professzorok Batthyány Köre delegációja járt a miniszternél. A megbeszélés után Palkovics László a küldöttség egy tagját telefonon felhívta, majd információink szerint hosszasan ecsetelte neki, hogy mennyire elhivatott az MTA átalakítása mellett, aki továbbította az üzenetet az akadémiának.

Úgy tudjuk, a tervek szerint létrehoznak egy Eötvös Lorándról elnevezett intézetet, és oda kerülnek azok az intézetek, amelyeket a miniszter is megtartana. Ilyen például a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), vagy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A humán intézetek egyben tartása nem cél, de például a Bölcsészettudományi Kutatóközpont megy valamelyik egyetem alá, itt az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem neve is felmerült. A természettudományi intézeteket várhatóan a Bay Zoltán intézethálózathoz csatolják. Az intézetek egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek. 

Információink szerint az Eötvös Loránd Intézet vezetőjeként állítólag felmerült Hatos Pál és Prőhle Gergely neve. Egy kutató azt mondta portálunknak, hogy arról nem tudnak, hogy a hétvégi telefonhívásai előtt a miniszter mit mondott,  de a telefonban teljesen kendőzetlenül adta elő, hogy ez lesz.

Palkovics László és Lovász László
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia/Szigeti Tamás

Egy kutató szerint az is elhangzott, hogy Palkovics László tisztában van azzal, hogy elindult a kutatók között a szervezkedés, de ő ettől nem fog meginogni, erős a pozíciója, úgy fogalmazott, tudja, hogy „sorosista elemek” vannak az MTA-n, főleg a Humán Tudományok Kutatóházában. A miniszter gondolhatta, hogy ez nem marad titokban, ezért volt üzenetértéke az elhangzottaknak.

Palkovics László még májusban végig akarja vinni az átszervezést. Az üzenetet már több intézetben átadták, az egyiknek a vezetője információink szerint már közölte a témacsoportok vezetőivel, hogy ennyi volt, lehet állást keresni.

– Létrejön egy intézet vagy kutatóközpont, amely magában foglalja a nagyobb, meg nem szüntetendő, első helyen preferált intézeteket, amelyekre nem lehet azt mondani, hogy nem innoválnak eléggé.

Csinálna egy dísz-intézetgyűjtőt.

Hogy ezt az MTA mennyire finanszírozza, azt nem tudni, de ennek az intézetnek a szenátusában kapna valamennyi beleszólást az MTA a minisztériumok és a kormányzat mellett. Lesz olyan, amit egyértelműen beszántanak, de azt nem említette, hogy mit, azt viszont közölte, hogy semmilyen terv nincs a humán tudományok egyben tartására. A bölcsészek talán mehetnek együtt az egyetemre, de azt nem tudni, hogy melyikre. Néhány intézetet szétosztogatnak, a többi meg megy a lecsóba – foglalta össze egy kutató.

A telefonbeszélgetésben állítólag az is elhangzott, hogy ha esetleg nem pályáznak a témakiírásokra a kutatóközpontok, akkor a teljes akadémiai törvényt átírják, nem csak a finanszírozási fejezetet. (A tavaly nyári törvénymódosítás után ugyanis maradt a kutatóhálózat az MTA felügyelete alatt.) Az MTA-t köztestületté alakítják,  talán kap egy székházat és valamennyi vagyont meghagynak neki, de teljesen leválasztják róla a kutatóhálózatot. Tavaly nyáron ugyanis a költségvetési és az akadémiai törvény módosításával az MTA költségvetésének nagy része, 28 milliárd forint az ITM felügyelete alá került. Az MTA idén még csak a háromhavi bértömeget kapta meg a tárcától, illetve 8 milliárdot a kiválósági programokra. A többi pénzt a törvényi előírás ellenére az ITM visszatartja. Januárban Palkovics László arról tájékoztatta az MTA kutatóközpontjainak főigazgatóit, hogy már áprilistól projektalapú működésre állnak át a központok, alaptámogatásra – tehát a fizetésekre és a rezsire is – pályázniuk kell. A témakiírásokat január végén tették közzé, azok nyitottak azon egyetemek és a kormányzathoz közelálló kutatóintézetek részére is, amelyek viszont kapnak alaptámogatást.

Pedig januárban Palkovics László még azt mondta a főigazgatóknak és a Tudományos Dolgozók Országos Szakszervezetének, hogy nem nyúlnak a kutatóhálózathoz és a közalkalmazotti státuszokhoz, megmarad a kutatóközponti rendszer. A legutóbbi üzenet ennek teljesen ellentmond. Forrásaink szerint ez az úthenger átmegy mindenen, nem lehet megakadályozni, és brutális felszámolás várható az MTA-n belül.

Az már tudható, hogy mivel az MTA büdzséjét gyakorlatilag szétosztja a tárca a pályázók között, az MTA a korábbinál kevesebbet kap még nyertes pályázatok esetén is.

Egy munkatárs azt nyilatkozta a 168 Órának, hogy végveszélyben látják az állásaikat, nagy a pánik köztük, aki teheti, megy külföldre. Szerinte egyértelműen kijelenthető, hogy az akadémiai kutatóhálózat szétverése benne van a projektben.

Egy forrásunk megjegyezte, hogy félrevezető, hogy a miniszteri üzenet radikálisabb átalakítási tervet mutatna, mint a korábbiak. Már a főigazgatóknak és a szakszervezetnek bemutatott anyag is az intézetek kiszervezését mutatta, de ez nem kapott elég figyelmet. A kutató szerint ezt a főigazgatók valószínűleg nem akarták elhinni.

– Korábban az volt a hangulat, hogy megmenthető az intézményrendszer, de az egy nagyon naiv álláspont volt

– jegyezte meg.

Az MTA doktoraiból és akadémikusaiból álló Stádium 28 levelet küldött az MTA dolgozóinak az ügyben, amely portálunk birtokába jutott. Eszerint az Európai Bizottság 2021–2027 időszakra vonatkozó költségvetési tervében a regionális fejlesztési kiadások átalakításával Magyarország mintegy 6 milliárd euróval kevesebbet kaphat, mert kisebb támogatás jut az infrastrukturális fejlesztésekre, míg a prioritások között megjelenik az ipari innováció. A korábbi felzárkózási EU-támogatások felhasználása jelentős mértékben kormányközeli céghálózaton keresztül valósult meg. „Az új innovációs célok esetében viszont ezek az építőipari (és egyéb) vállalkozások nem lennének hiteles szereplők (Közgép, DunaAszfalt)” – írták.

Véleményük szerint az igazi cél a leendő EU-s támogatások megszerzése és elosztása az MTA-tól független, közvetlen kormányzati irányítás alatti új intézethálózatokban.

– A bölcsészet- és társadalomtudományok persze valódi célpont, de egyúttal elterelés is. Az innovációs emberállomány és eszközpark (vagyon) a természet- és élettudományi oldalon van, csak sokan még nem érzik, hogy ők az igazi támadottak – állapították meg.

Megfogalmazásuk szerint miközben néhány kutatóintézeti vezető azt gondolja, hogy az ő intézete jól jár egy innovációs szlogen kitűzésével, az első átszervezéskor ők lesznek eltávolítva, mert az EU-s pénzek feletti diszponáláshoz más képességekre van szükség.