Ijesztő, amit az MTA-val művelni akarnak, a kutatóintézetek mindenféleképpen rosszul járnak

2019. január 23. 08:07 - szerző: Bíró Veronika

Múlt csütörtökön Palkovics László, az Innovációs és Technológia Minisztérium vezetője tájékoztatta az MTA kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek vezetőit a kormányzat kutatási, fejlesztési és innovációs elképzeléseiről. És arról, hogy már idén áprilistól projektalapú működésre állnak át. Az ITM diadalittas közleményben számolt be a találkozóról. Eszerint Magyarország európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálra tesz szert, de ehhez a finanszírozási struktúra átalakítása szükséges. Palkovics először a főigazgatókat értesítette az új működésről. Ez az információ korábban hivatalosan sehol nem hangzott el, az MTA elnökét nem tájékoztatta róla. És bár a közlemény a találkozót egyeztető fórumnak nevezi, talán több kétséget támasztott, mint ahány kérdést megválaszolt.

Palkovics László és Lovász László
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia/Szigeti Tamás

A tervek szerint nem alapfinanszírozást kapnak az MTA intézetei, hanem pályázathoz hasonlatos témakiírásokra kell jelentkezniük. Nyertes pályázat esetén az elnyert összeg 60 százaléka lenne fordítható kutatásra és a kutatók bérére, a fennmaradó 40 százalék maradna általános költségekre, a rezsire. Az ez alapján kirajzolódó kép elég ijesztő. A pályázatra jelentkezők ugyanis nem csak az MTA kutatóintézetei lehetnek, hanem az egyetemi központok is, vagy bármilyen más szervezet, amelynek a profiljához illő témát nyitnak meg. Ez viszont rengeteg kérdést felvet.

Például azt, hogy az akadémiai intézeteknek az alaptámogatásuk elnyerése érdekében versenyezniük kell olyan egyetemekkel, amelyeknek az alaptámogatása biztosított.

Így az MTA pályázatai jóval nagyobb költségigényűek lesznek, mint az egyetemeké, ezért nehezebb lesz nyerniük. Egy kutató szerint ez az elsorvasztásukat jelenti.

A pályázatokban figyelembe kell vegyék majd, hogy a kétezer nem kutatói munkát végző alkalmazott bére, vagy a villanyszámla és egyéb fenntartási költség férjen bele a pályázatok 40 százalékos részébe. Ami egyrészt instabillá teszi az ötezer főt foglalkoztató MTA-t, nehezen tervezhetővé válik a munka, másrészt a kutatási pénzek csökkenését vonja maga után.

Eddig ugyanis ha egy kutató elnyert egy pályázatot, akkor azt az összeget az elnyert kutatási témára fordíthatta, és az intézménye csak a pályázat néhány százalékát vehette el rezsiköltség címén. Amennyiben az MTA nem kap alapfinanszírozást, ezt a költséget a kutatások kárára kell előteremtenie.

Egyelőre senki nem tudja, hogy a munkatársak szempontjából mit jelent a változás, forrásaink szerint azt viszont már most borítékolni lehet, hogy a dolgozói állomány csökkenni fog, és ez minden bizonnyal leginkább a bölcsészeket és társadalomkutatókat sújtja majd. Ez azért is gond, mert őket nehezebben szívja fel a munkaerőpiac, az Orbán-kormány retorikájához idomuló intézmények pedig aligha fognak versengeni értük.

Egy természettudományos munkatárs megjegyezte, hogy ők már most is projektalapúan működnek.

– A probléma az, hogy a pályázatok mögött legtöbbször kellett lennie önrésznek, amit az alaptámogatás fedezett, és amire most nem lehet számítani

– tette hozzá. Szerinte ugyanis az intézetek nem tudják nélkülözni az alaptámogatást, amely minél nagyobb összegű, annál inkább növeli a stabilitást és a flexibillitást. Ha van egy olyan összeg, amit az intézmény tetszőlegesen beoszthat villanyszámlára vagy a dolgozók bérére, vagy előre nem látható kiadások fedezeteként, az a flexibilitást jelenti. Az új forma ezt szünteti meg.

Elmondása alapján az intézetek eddig minden év végén kaptak egy tájékoztatót az MTA-tól arról, hogy mekkora összeg áll rendelkezésükre a következő évben. Ezt havi bontásban kaptak meg, most viszont meg kell majd mondaniuk előre 1–2 évre, hogy mennyi bért és dologi költséget kérnek, és annak a 40 százalékát költhetik rezsire. Ez mindenféleképpen szigorítást jelent, ráadásul két hónap alatt nem tudnak átállni egy új rendszerre.

Értesüléseink szerint a január végi pályázatokat valószínűleg úgy írják ki, hogy azok mindenben megfeleljenek az intézetek igényeinek, beépíthetőek legyenek a költségek azért, hogy a központok tudjanak rá pályázni. A sorsdöntő pályázatok összeállítására pedig valószínűleg két hetet kapnak.

Az intézetek a korábbi alaptámogatásból az alapbérek fedezetét az első három hónapra megkapják, illetve az ITM az MTA rendelkezésére bocsátotta a kiválósági programok összegét, de ezen felül a dologi költségekre nem kaptak pénzt. Állítólag azért, hogy a tárcát ne érhesse az a vád, hogy nem fizeti ki a béreket.

– Ha beadjuk a pályázatot, akkor annak 40 százaléka rezsi vagy általános költség. És abba a 40 százalékba bele kellene férnie az összes villanyszámlának és az adminisztráció bérköltségének is. Ez utóbbi ugyanis csak általános költségként számolható el. Bérként csak olyan dolgozó fizetésére pályázhatunk, aki ténylegesen dolgozik az adott kutatásban. Ez elég nagy megkötés

– állapította meg forrásunk. Pillanatnyilag nem is látni, mi lesz a fennmaradó állomány többi tagjával. Azokkal, akiknek a bérét nem tudják a 60 százalékban megpályázni.

– Ami az egészből kijön, mégis csak az, hogy fejre áll az adminisztráció, mert a pénzügyi elszámolás sokkal nehezebb lesz. Korábban a rezsire elszámolható költségeket nem kellett számlával igazolni. Ma már minden számlára rá kell vezetni kézzel, hogy melyik témára számoltuk el. Ez intézetenként eltérő mennyiség, de akár évi 4-5000 számla feliratozásáról van szó

– fűzte hozzá.

Közben folyik az MTA kutatóhálózatának teljes átvilágítása, amelyet Lovász Lászlóék januárban el is kezdtek, március végéig be is kell fejezniük. Ennek fényében azonban érthetetlen, hogy az ITM miért vezeti be áprilisi hatállyal a projektalapú működést, mi értelme van így egy teljes szervezeti átvilágításnak, és kérdés az is, hogy mikor értékelik az eredményeket.

Az ITM tájékoztatása szerint a pályázatokat kiválósági alapon bírálják majd el, de egyelőre azt sem tudni, hogy ezt a kutatóközpontok maguk megtehetik-e, kinek a hatásköre lesz az, mi lesz az elbírálás menete.

– Úgy fog történni, hogy a minisztérium megengedi, hogy felszalámizzuk magunkat, nem a Palkovics vágja le a kezünket

– jegyezte meg egyik forrásunk. Véleménye szerint teljesen megváltoznak a napi munkaviszonyok. Eddig a pályázatok pluszt jelentettek, most pedig hirtelen mindenkit belekényszerítenek ebbe.

– Mire vállaljon kötelezettséget, felelősséget az intézet, ha a működésre és mindenre pályázni kell? Hogyan garantálja a munkatársaknak a működést? Ha nincs pénzünk, mire vállaljunk kötelezettséget?

–firtatta a kutató.

Az MTA korábban közölte, hogy továbbra is fontosnak tartják, hogy a dologi kiadásokra megkapják a pénzt, mivel nem szeretnék a kutatók ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát. Az ITM ugyanis arra buzdította Lovász Lászlóékat, hogy finanszírozzák elő azokat a költségeket, amikre még nem kapták meg a támogatást.

Csakhogy az MTA a támogatási összegeket címkézve kapta, vagyis ezek a pénzek nem használhatóak fel másra, mint amire a támogatás eredetileg szól. Ha mégis elköltenék az ösztöndíjakat rezsire, azzal költségvetési csalást követnének el.

Fontos megemlíteni azt is, hogy nem az MTA szerint jár az a 20 milliárd forint, amit még nem adott át az ITM, hanem az Országgyűlés szerint. (Ez az a 20 milliárd forint, ami most hiányzik az alapműködésükhöz. Az MTA költségvetéséből 28 milliárdot vontak el az ITM felügyelete alá, ebből 8 milliárdot visszaadtak az MTA kiválósági programjaira.) Nyáron fogadta el ugyanis az Országgyűlés az új MTA-törvényt és a költségvetési törvényt. A módosított MTA-törvény pedig kimondja, hogy az az összeg jár az akadémiának, igaz, a miniszter mondja meg, hogy mikor és mire adja át.

Megkérdeztük az MTA-t, hogy pontosan mit jelent az új pályázati rendszer. Érdeklődésünkre azt felelték, hogy most elemzik a főigazgatóknak adott tájékoztató anyagot, azt követően az MTA vezetése konzultál a főigazgatókkal, ezért még pár nap türelmet kértek. Azt megerősítették, hogy a kutatóhálózat átvilágítását elvégzik. Kérdéseinket elküldtük a minisztériumnak is, válasz esetén új cikket írunk.