A kormányalapítványokat váratlanul törölték a felhívásból, mégsem pályázhatnak az MTA büdzséjére

2019. február 4. 12:45 - szerző: B. V.

Január 31-én jelentek meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján azok a pályázati felhívások, amelyekre a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek pályázniuk kell. A felhívást január utolsó napján még úgy tették közzé, hogy a témakiírásokra nem csak az akadémiai intézetek, hanem egyházi és állami felsőoktatási intézmények, egyéb állami kutatóintézetek, illetve alapítványok is jelentkezhetnek.

Egy nappal később, pénteken törölték az alapítványokat a felhívásból.

A kutatóközpontoknak egy hónapjuk van, hogy benyújtsák a pályázatokat témakörökre, amelyekből a kutatási projekteken kívül a működésüket, vagyis a rezsit és a fizetéseket is fedezniük kell.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium júliusban kapta meg egy gyors törvénymódosítással az MTA állami támogatásainak felügyeletét, januárban pedig Palkovics László bejelentette, hogy már áprilistól projektalapú működésre állnak át az MTA intézetei. Az MTA nem kap alapfinanszírozást, hanem minden költségére pályáznia kell. Olyan intézményekkel szemben, amelyek viszont kapnak alaptámogatást, tehát jobb feltételekkel indulnak a pályázatokon, hiszen kevesebb pénzre lesz szükségük.

Palkovics László és Lovász László
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia/Szigeti Tamás

A témakiírások nagyon általános pontokat fogalmaznak meg. Egyelőre nincs arról pontos információ, hogy milyen testület bírálja el a pályázatokat, vagy mi történik a jelenleg határozatlan idejű munkaszerződésekkel a határozott idejű projektek miatt. Az viszont már most borítékolható, hogy mivel az ITM gyakorlatilag az MTA büdzséjét osztja szét a pályázó intézmények között, az akadémián elkerülhetetlen a leépítés. A most közzétett program teljes keretösszege 27 milliárd forint, a tárca pedig 28 milliárdot vett el az Akadémiától, amiből 20-at még nem adott vissza.

Az MTA BTK Történettudományi Intézet munkatársa, Szabó András Péter Facebook-bejegyzésében foglalta össze a továbbra is rengeteg kérdést felvető rendszer ellentmondásait. Megjegyzi, hogy sehol a világon nem létezik olyan kutatóintézet, amelynek nincsen a rezsit, illetve az adminisztráció és a szakmai vezetők fizetését biztosító rendszeres és tervezhető alaptámogatása, hiszen ennek hiányában nem is beszélhetünk állandó intézményről. 

– Ha az igénylés zátonyra fut, az intézmény gyakorlatilag megszűnik. A kialakított rendszer tehát maga is a magyar innovációs kedv mintapéldája, igazi világszabadalom

– állapítja meg a történész.

Annak ellenére, hogy nem csak az MTA szerint jár az akadémiának az a 20 milliárd forint, amit még nem adott át az ITM. Nyáron fogadta el ugyanis az Országgyűlés az új MTA-törvényt és a költségvetési törvényt, amely kimondja, hogy az az összeg jár az akadémiának. Ezen az összegen most mégis osztoznia kell az MTA kutatóintézeteinek a hazai tudományos szféra egyéb szereplőivel.

– A lényeg, hogy mi, akadémiai kutatóközpontok, kutatóintézetek minden alkalommal a puszta létezésünkre fogunk igényt benyújtani, versenytársaink számára ez csak többletforrás lesz, mert ők a bérre és rezsire valót más kalapokból állandó jelleggel megkapják, mégpedig anélkül, hogy bárki is kétségbe vonná kutatásaik kézzelfogható hasznát és értelmét

– jegyzi meg Szabó.

A kutató szerint nem nehéz belátni, hogy a versenyképesség javításának jelszavával indított reform nem más, mint burkolt leépítés.

 

Kérdéseinket az új működési formáról elküldtük januárban a minisztériumnak. Érdeklődésünkre akkor – még a témakiírások közzététele előtt – az NKFIH válaszolt. Azt írták, hogy a témakiírásokból választ kapunk majd kérdéseinkre. Nem kaptunk, ezért kérdéseinket újra elküldtük a hivatalnak, kiegészítve azzal, hogy miért döntöttek úgy, hogy az alapítványok mégsem jelentkezhetnek a támogatásra. Ha érdemi választ kapunk, közzétesszük.