Egymilliót kaptak a cigánygyerekek miatt

– Kerepes önkormányzatának el kell számolnia a lakói felé, hogy miért fizet ki egymillió forintot bírságra. A település vezető felelősséggel tartozik az intézményeiért, és az abban folyó munkáért is – mondta Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium államtitkára az

Jogerős ugyanis az Oktatási Hivatal korábbi határozata: a hátrányos megkülönböztetés és a közoktatási törvény megsértése miatt kiszabott egymillió forintos bírságot ki kell fizetnie a kerepesi általános iskolának, amely újabb ellenőrzés elé, a település pedig kártérítési perek elé néz.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány korábban azért panaszolta be az iskolát, mert tankötelezettségük ellenére „száműztek” néhány roma tanulót: előírták nekik, hogy hetente csak kétszer járjanak be.

Az iskolában uralkodó helyzetről Czeglédy Beatrix, a kerepesi iskolaigazgató a Heteknek adott interjújában három éve elmondta: korábban hatszáz körüli volt a létszám, ám ez több év alatt körülbelül háromszázra csökkent. „Ezek a gyerekek jórészt a Gyár utcában és környékén élnek, súlyos szociális körülmények között. A szülők nagy része munkanélküli. A szegénység mellett szintén probléma, hogy sokan közülük nem is akarnak jobban élni. Igénytelenek. Felveszik a segélyeket – van öt, hat, vagy akár nyolc gyerek is –, aztán amíg tart a segély, addig jól élnek, addig minden van. Utána viszont éheznek is.”

„Sokszor előfordul, hogy télen a gyerekek nem jönnek iskolába, mert nincs tiszta ruhájuk, mert az udvaron megy a mosógép, hideg vízzel mosnak. Ebből a nehéz környezetből jönnek azok a gyerekek, akikkel problémánk van.” – mondta el az igazgatónő, említve néhány konkrét példát: „iskolakezdés után egy hetedikes lány azt kérdezte tőlem, hogy ’te mi a – és itt említett egy bizonyos szervet – jöttél ide?’. Mindezt a folyosón ordítva a többi gyerek előtt. Szóval, ez a harminc gyerek taníthatatlan, legalábbis az általunk gyakorolt módszerek szerint: órán kimegy a teremből, rongál, elkésik, nincs felszerelése, zavarja az órát, a jogaira hivatkozik, és a házirendet folyamatosan megszegi.

Czeglédy Beatrix szerint a problémák felső tagozaton kezdődnek. „Ötödik osztályba jár, de már tizennégy éves. Egy tizennégy éves roma gyerek életvitele egészen más, mint egy tízéves átlag magyar gyereké. A romáknál a tizennégy éves lányok már gyakran anyák, és a tizennégy éves roma fiú is a szexualitással foglalkozik. De ha ettől el is tekintünk, képzeljen el egy ilyen osztályt, ahol 2-3 túlkoros gyerek „tanul”: ez a gyerek visszabeszél, eltulajdonítja, tönkreteszi az osztálytársa dolgait, rettegésben tartja a kisebbeket – „ha nem adod oda az uzsonnádat, ez lesz, az lesz” –, megver gyerekeket. A tanóra egy bizonyos részében a tanár csak velük kénytelen foglalkozni” – mondta el Czeglédy, aki igyekezett hangsúlyozni: nem szabad általánosítani, itt konkrét személyekkel van probléma.