Cikkünk nyomán bukott le a kalocsai drogdealer nagymama
Cikkünk nyomán tartóztatott le az ügyészség egy 22 éves miskei férfit és 53 éves apósát, akik házuk nappalijában, fürdőszobájában és az após hálószobájában pszichoaktív anyaggal kábítószert kotyvasztottak. És nem csak őket, hanem a fiatalabb férfi Kalocsán élő 68 éves nagymamáját is, aki a lakókörnyezetében élőknek
500-1000 forintért árulta az egyenként kimért adagokat.
A Kalocsai Járási Ügyészség tájékoztatása szerint a nő akkor is árulni indult, amikor a rendőrség házkutatást tartott nála, és ruházatának átvizsgálásakor, a rajta lévő mellény zsebéből 21 darab alufóliába csomagolt „növényi törmeléket” foglaltak le. A miskei házban egyébként
- 351 darab alufóliába csomagolt növényi törmeléket,
- MDMA-t tartalmazó (az Extasy tabletta alapanyaga is), koponya-6 és Hulk feliratú tablettákat,
- és több mint egymillió forint készpénzt foglaltak le.
A rendőrség annak nyomán csapott le, hogy a 168 Órán megjelent riportunk a kalocsai cigányok körében pusztító szintetikus drogokról.
Ahogy kollégánk akkor írta, a kalocsai szegénynegyedben már teljesen megfertőzte a fiatalokat a herbál, sőt már nemcsak ők, hanem a szülők és nagyszülők is ezt szívják. A helyzet olyan súlyos, hogy ahogy a romaközösséget önkéntesként segítő Sztojka Katalin lapunknak elmondta, a cigányok lakta utcákba naponta jár a mentő.
A kalocsai szegénysor Sztojka néhány éve figyelt fel arra, miként tör be a drog a kalocsai szegények által lakott negyedekbe. Tapasztalatai pedig egybevágnak a szakértők megállapításaival, vagyis, hogy
öt-hat éve a nyugtatóra ivott alkoholon kívül még nem éltek más szerrel, de a herbál teljesen megfertőzte a fiatalokat.
Sztojka Katalin felhívta a figyelmünket arra is, hogy az egyre súlyosbodó probléma ellenére a rendőrök nem tesznek semmit. „El sem kell menniük a telepről az embereknek, hiszen ott az árus. 220 forint a „kis feles”, annál olcsóbb a fű, amitől aztán gyorsan és látványosan leépülnek. Olyanná válnak, mint a múmia. És a terjesztők látványosan sokkal jobban élnek. Mindenki tudja, kik ők” - magyarázta.
Riportunkból kiderült az is, hogy a kalocsai romák sokszor próbálták a rendőrség segítségét kérni a drog miatt, de a helyi kapitány azt mondta erre, hogy a cigányok rakjanak maguk között rendet. „Azt mondja nekem a rendőr, a zsálya orvosság, nem büntetendő. Meg hogy senkit nem lehet megakadályozni abban, ha patkánymérget akar enni” – nyilatkozta riportunk egyik szereplője.
Mi is megkerestük a kalocsai kapitányságot. Mayer József ezredestől azt kérdeztük, mit ért azon a rendőrség, hogy a drogügyeket elsősorban „a roma közösségnek magának kellene belül lerendeznie”? Azt is tudakoltuk, miért nem indult érdemi nyomozás a szintetikus drogok terjesztői ellen. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szintetikus kannabionidok terjedését látva készült-e stratégia ennek a komplex problémakörnek az orvoslására. Felmerült-e a kapitányságok közötti együttműködés, a szociális és egészségügyi szolgálatok, civil szervezetek, esetleg egyházak bevonása? Történt-e bármilyen közös gondolkodás, vagy a rendőrség tétlenül nézi, hogy a mélyszegénységben élő fiatalok a szemünk láttára követnek el lassú öngyilkosságot? S bár a rendőrség kérdéseinkre egyáltalán nem válaszolt, de tény, hogy riportunk hatására mintha megmozdult volna valami.
Cikkünk megjelenésének napján ugyanis a kalocsai rendőrök öt helyszínen tartottak házkutatást, s kábítószergyanús anyagokat, készpénzt és drogterjesztéshez használt eszközöket találtak. Ez idő tájt vették őriztebe a cikk elején szereplő miskei férfiakat és a kalocsai idős asszonyt is. Kalocsán rajta kívül is őrizetbe vettek egy 20 éves meg egy 22 éves férfit.
Herbál bio nélkül
A herbálnak – nevével ellentétben – semmi köze sem a gyógynövényekhez, sem az egészséges, úgynevezett biokészítményekhez. Éppen ellenkezőleg: a szer brutális méreg. Gyorsan, néhány hét alatt kialakul a fizikai függés. A bódulást előidéző vegyület bármi lehet, csavarlazítótól kezdve a növénytápig. A herbál rendkívül erősen roncsolja a szervezetet, használata viszonylag rövid időn belül totális leépüléshez vezet.
A fű vagy bármilyen növényi morzsalék csak a hordozó, amire ráfröccsentik a vegyületet. A Kék Pont Alapítvány ismeretterjesztője szerint már több mint százféle olyan vegyületet azonosítottak, amelyet felhasználnak a növényi zúzalék droggá alakításához. A hatóság által összeállított illegális drogok listáján a vegyületek nagy része nincs még fent, mert annyira gyorsan kerülnek ki az újabbak a piacra. A marihuána hatását utánzó szintetikus szerek alapanyagaihoz leginkább Ázsiából lehet hozzájutni, a neten megrendelve.
Kevés ambulancia, kihasználatlan rehab a fiataloknak
Még novemberben írtunk arról, hogy óriási előrelépésként tálalta a kormány a 18 év alattiak számára létrehozott három új addiktológiai rehabilitációs intézetet. Azonban a Czibere Károly, akkori szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár által említett szatymazi, budapesti, illetve ráckeresztúri intézetek már másfél éve működtek.
A probléma tehát nem a rehabok hiánya, hanem teljesen más eredetű. Ahogyan azt Szemelyácz János, a pécsi INDIT Közalapítvány vezetője, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke lapunknak akkor elmondta, a férőhelyek általában nincsenek kihasználva. - Ha valami az addiktológiai ellátásban jól van finanszírozva, az a gyerekrehab. Az ellátók egy ágyra a gyerekek esetében majdnem háromszor annyi pénzt kapnak, mint a felnőttintézményekben, mert kellenek a színes programok, remek szakemberek. De nem tudják megtartani a klienseket - mondta akkor a szakember.
Szemelyácz szerint az, hogy a rehabok ilyen alacsony kihasználtsággal működnek, azért van, mert nem lehet a gyerekeket elérni, illetve nem lehet őket megfelelően előgondozni, felkészíteni a rehabilitációs intézeti kezelésre, vagy csak azokat odajuttatni, akiknek valóban erre van szükségük.
A szakember úgy véli, a gyermekvédelem, az addiktológia, az iskolaiszociális-munkás rendszer nincs jól kitalálva.
Az egész folyamatnak, rendszernek piramisként kellene működnie, ahol alul vannak az alacsony küszöbű intézmények: a prevenció, utána pedig a szociális, egészségügyi szolgáltatások.
Viszont Magyarországon ugyanannyi alacsony küszöbű ellátó van, mint magas küszöbű, szinte ugyanannyi rehab van, mint prevenció és előgondozás. Vagyis nagyon kevés az ambulancia, az alacsony küszöb. Ami azt jelenti, hogy nem érnek el elég klienst, nem százezer elért emberből lesz meg az ezer, aki majd rehabra megy, hanem az ezer emberből szeretnénk, ha az az ezer ember mind rehabra menne. De ilyen a világon nincs.
A másik problémát az jelenti, hogy jelenleg nincs kiépített gyermekpszichiátriai ellátás, pláne gyermekaddiktológiai rendszer. Szemelyácz tavaly novemberben lapunknak azt mondta, hogy idén 6,2 milliárdos EU-s pénzből kiépül egy rendszer – ha minden jól megy. De ha egy gyerek sürgősségi helyzetbe kerül, akkor csak egy felnőtt zárt osztályon lehet ellátni. 24 óráig bent lehet, de a felnőttpszichiáterek azt mondják, hogy nem értenek a gyerekekhez, oldja meg a gyermekpszichiátria. Magyarországon viszont a gyermekpszichiátriai ellátórendszer szörnyű állapotban van.
