Angela Merkel nagyon kiegyezne Horst Seehoferrel: szerinte már csak módszertani a vita
Angela Merkel német kancellár szerint elégségesek az Európai Unió (EU) brüsszeli csúcstalálkozójának eredményei az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Horst Seehofer belügyminiszter vezette bajor testvérpárt, a Keresztényszociáis Unió (CSU) menekültügyi vitájának lezárásához.
A ZDF német országos köztelevízióban vasárnap este adásba kerülő interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint a német kancellár kiemelte, hogy „meglehetősen jó” eredményeket sikerült elérni a EU-csúcson, és ez a CSU érdeme is, mert a testvérpárttal folytatott vita ösztönzőleg hatott a brüsszeli tárgyalásokon. A vita arról szól, hogy milyen feltételek mellett lehet megtagadni a belépést a német határon az EU valamely tagországában már regisztrált menedékkérőktől, akinek ügyében a Dublin III. EU-s menekültügyi rendelet alapján nem Németország, hanem az az ország illetékes, ahol megtörtént a regisztráció.
Ismert, hogy Horst Seehofer és a CSU szerint mindentől függetlenül és feltétlenül vissza kell fordítani ezeket az embereket. Angela Merkel és a CDU szerint azonban ezt egyoldalúan nem lehet bevezetni, a szigorítás feltétele, hogy legyenek megállapodások az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról.
Megírtuk: Seehofer június közepén kilátásba helyezte, hogy július elején utasítja a szövetségi rendőrséget a határigazgatási szigorításra, ha Merkelnek nem sikerül két hét alatt kidolgozni a nemzeti szintű, egyoldalú intézkedést kiváltó, azzal megegyező hatású európai szintű, vagy két-, illetve többoldalú megállapodásokat.
Horst Seehofer és Angela MerkelA kancellár a ZDF-nek most azt mondta, hogy a Brüsszelben EU-s szinten és a társországokkal folytatott kétoldalú megbeszélésekkel elért eredmények a CSU által szorgalmazott intézkedésekkel megegyező hatásúak. Hangsúlyozta, hogy a célokat illetően nincs vita, a CDU és a CSU is az EU-ba és a Németországba érkező menedékkérők számának csökkentésére, és az úgynevezett másodlagos migráció – a regisztrált menedékkérők EU-s tagállamok közötti mozgása – visszaszorítására törekszik.
A vita a módszerekről szól – mutatott rá, aláhúzva: továbbra is kitart amellett, hogy nem lehet egyoldalúan, egyeztetés nélkül és más országok terhére bevezetni határigazgatási szigorításokat.
Merkel azt is jelezte: nem tudja, hogy miként reagál a CSU a pénteken véget ért brüsszeli tanácskozások eredményére. Mint mondta, reméli, hogy sikerül úgy rendezni a vitát, hogy továbbra is „felelősséget tudunk vállalni országunkért”, vagyis nem bomlik fel a CDU/CSU szövetség és a kormány. Hozzátette: mindenki tudja, hogy a helyzet igen komoly, a testvérpártok nehéz tárgyalások előtt állnak, amelyeket ő az eredmények iránti „belső meggyőződéssel” folytat majd.
A CSU elnöksége az interjú felvétele után, vasárnap délután ülésezik Münchenben, a CDU elnöksége pedig vasárnap este tanácskozik Berlinben. A két párt közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportja hétfőn frakcióülést tart.
Angela Merkel kitérő választ adott a pártszövetség és a kormány fennmaradására vonatkozó kérdésekre, és arra, hogy hajlandó-e bizalmi szavazást kezdeményezni a Bundestagban. Mint mondta, lépésről lépésre kell haladni. Szombati sajtóhírek szerint ugyanakkor a koalíciós társakat – a CSU-t és a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) – egy feljegyzésben Merkel már tájékoztatta a brüsszeli eredményekről, kifejtve: 14 ország részéről jelezték politikai szinten, hogy hajlandóak a menekültügyben illetékes szervek együttműködésének javításáról szóló megállapodás kidolgozására. Hogy ebbe Magyarországot képviselve belement volna, – mint szintén megírtuk – Orbán Viktor kormányfő cáfolta, ugyanakkor a magyar miniszterelnök jövő csütörtökön éppen azért utazik Berlinbe, hogy a szóban forgó kérdésekről tárgyaljon Merkellel.
A tervezett megállapodások a Dublin III. EU-s rendelettel kapcsolatosak, amely alapszabályként rögzíti, hogy abban a tagországban kell lefolytatni a menedékjogi eljárást, amelyben a menedékkérőt nyilvántartásba vették. Ezért vissza kell küldeni a regisztráció szerinti országba azokat a menedékkérőket, akik a másodlagos migráció révén megjelennek egy másik tagállamban. Németország és uniós partnerei esetében ez a visszaküldési folyamat nem zökkenőmentes, az érintettek csupán 15 százalékát sikerül visszajuttatni a menedékjogi eljárás lefolytatására illetékes országba – mutatott rá a kancellár.
Feljegyezése alapján a 14 partner ennek az együttműködésnek a javításáról szóló államigazgatási szintű megállapodások kidolgozására mutatott hajlandóságot.
Időközben azonban nemcsak Orbán, hanem több ország is jelezte, hogy nem tettek ígéretet egy olyan megállapodás támogatására, amely szerint a német határról kiutasítandó menedékkérőket befogadnák azok az államok, amelyekben az EU területén először regisztrálták őket. Azonban a kancellár feljegyzése alapján a megállapodások nem a német határról kiutasítandó menedékkérőkre vonatkoznának, hanem azokra, akik átjutnak a határon és németországi tartózkodásuk során derül ki róluk, hogy már nyilvántartásba vették őket valamely társállamban.
Minden eddiginél szigorúbban bánnának velük, a megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján ANkER (magyarul: horgony) központoknak nevezett szállásokon helyeznék el őket, amelyeket büntetés nélkül nem hagyhatnának el. Ügyüket egy törvénymódosítás révén gyorsított eljárással rendeznék. A feljegyzés szerint továbbá a dublini rendszertől függetlenül kormányközi megállapodás lehetne kötni Görögországgal és Spanyolországgal azoknak a menedékkérőknek a visszafogadásáról, akiket feltartóztatnak a határon és kiderül róluk, hogy Görögországban vagy Spanyolországban nyilvántartásba vették őket. Ezeket az embereket egy különálló rendszer, egy „határ közeli visszatérítési mechanizmus” keretében juttatnák vissza.
