Újra szégyenpadra ültették Magyarországot az EU-ban, megint kitűnünk valamivel, amivel nem kellene

Lesújtó hangvételű jelentés főszereplője lett Magyarország az Orbán-kormány civil szervezetek elleni fellépése miatt. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) pénteken mutatta be a dokumentumot, amelyben a civiltörvény miatt egy egész alfejezet Magyarországgal foglalkozik, a jogszabály létezése ugyanis azt jelenti, hogy az Orbán-kormány jóvoltából Magyarország lett az egyedüli EU-tagország, ahol a civil szervezeteknek nyilatkozniuk kell a külföldről kapott támogatásaikról. Ezt – idézi fel az FRA – évi 7,2 millió forintos külföldi támogatás felett kell megtenniük, de adatokat kell szolgáltatniuk azokról a támogatóikról is, akiktől évente több mint 500 ezer forint feletti összeget kapnak. Az ügyben civil szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordultak, az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított, mert a jogszabály sérti a tőke szabad áramlásának EU-s alapelvét, és így aránytalanul korlátozza a civil szervezetek hozzáférését a külföldi támogatásokhoz.

Az FRA-ban egyébként fájó emlékeket hagyhatott az Orbán-kormány első hadjárata is a civil szervezetek ellen, a jelentés legalábbis több helyen emlékeztet a Norvég Alap és EGT Alap támogatásainak az elosztását végző alapítványok hatósági zaklatására. Kitér Csepreghy Nándor kiszólására, aki a „párthoz kötődő, szélhámos gittegylet” fordulattal aposztrofálta a négy alapítványból álló konzorciumot, az alapítványok adószámának a felfüggesztésére és arra is, hogy az ENSZ-nek az jogvédők helyzetét vizsgáló különleges jelentéstevője, Michel Forst szerint magyar kormányzati tisztségviselők is elismerték, hogy politikai támadásról volt szó, a teljességgel hiábavaló KEHI-vizsgálatba, illetve az Ökotárs Alapítványnál tartott rendőrségi razziába ölt energiát és időt pedig lehetett volna valami jobbra is fordítani. 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A jelentésben az Orbán-kormány új agyréme, a Stop Soros művésznéven hírhedtté váló törvénycsomag-tervezet még nyilvánvalóan nem szerepel, de a fentieken túl az FRA említést tesz arról is, hogy 

• 2011 és 2016 között a a családon belüli erőszak ellen, a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogaiért küzdő szervezetek Magyarországon semmiféle közvetlen kormányzati támogatást nem kaptak az egyszázalékos felajánlásokon kívül,
• a közhasznú jogállású civil szervezetekre aránytalanul sok munkát ró, hogy kizárólag kettős könyvvitelt vezethetnek,
• a romák jogaiért tartott tüntetéseket és a melegfelvonulást „a félelem légkörében”, biztonsági okokból csak szigorúan ellenőrzött körülmények között lehet megtartani,
• köztisztviselők szívesen tesznek feljelentést és indítanak polgári pert, hogy elhallgattassák a kritikus civil hangokat.

A jelentés rengeteg problematikus jelenséget ír le Hollandiától Ausztrián át Görögországig, Michael O'Flaherty FRA-igazgató végkövetkeztetése pedig az, hogy a civil társadalom veszélyben van, a szervezeteinek szerte az EU tagországaiban fenyegetések árnyékában, nyomásgyakorlás alatt kell működniük. Ez elfogadhatatlan helyzet, a kezelésének pedig prioritást kell élveznie EU-s és nemzeti szinten is.