Szüdi János: Az elnök aláír

2019. július 13. 14:37 - szerző: Szüdi János

A Magyar Közlöny 2019. július 12-én megjelent 122. számában hirdették ki a kutatás-fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII: törvényt. Ezzel beigazolódott, az ország köztársasági elnöke úgy veszi fel fizetését, hogy nem látja el munkaköri feladatait.  Az lenne a dolga, hogy kifejezze a nemzet egységét és őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Senki nem vitatja, nehéz dolga van, hiszen ennek a szakmának nincs hosszú múltja, nagy gyakorlata ebben az országban. Nálunk akkor is királyság volt, amikor még királyra sem futotta. Lennének azért példaképek, akiket követni lehetne. Úgy tűnik Göncz Árpád és Mádl Ferenc emlékére szívesen borítanának fátylat a hatalom mai birtokosai. Nem fog sikerülni! 

A rend kedvéért: mindössze azt kellett volna tennie az ország első polgárának, hogy megkérdezi az Alkotmánybíróságot

összeegyeztethető-e a Magyar Tudományos Akadémia kizárása a tudományos élet vérkeringéséből és a kutatóintézeteinek államosítása addig, ameddig Magyarország Alaptörvényéből nem törlik a rendelkezéseket: Magyarország biztosítja a tudományos kutatás szabadságát; Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságát; tulajdont kisajátítani csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehetséges. 

Miután megjelent törvény ezekről a kérdésekről szól, a napnál is világosabb, az elnöki aláírás – az érdekeltek, a velük szolidáris csoportok, az aggódó sajtó, köztük a 168 óra kérése, felhívása ellenére - nem az alkotmánybírósági beadványon, hanem az Országgyűlés elnöke által már aláírt törvényen landolt, szentesítve azt.

Az elnöki pozíció betöltője nem kockáztatott. Ismeri a taláros testület gyakorlatát, mindig talál megoldást annak igazolására, miért jogszerű a kihirdetett és megtámadott törvényben található megoldás. Kár lett volna húzni az időt. Kár lett volna elhalasztani a majdnem kettőszáz éves Magyar Tudományos Akadémia tönkretételéről rendelkező törvény hatályba lépését.

Köztudott a Magyarországon született kilenc Nobel-díjas közül ketten kaptak elismerést akkor, amikor itthon éltek, és a díjazott munkásságuk is a hazai tevékenységükhöz köthető. A köztársasági elnök szerint, kár lenne javítani ezen az arányon.