Nagy N. Péter: Egyszer majd körbefocizzák őket

2019. október 21. 06:05 - szerző: Nagy N. Péter

Ezzel az önkormányzati választással érte volna el politikai kultúránk a rendszerváltás utáni mélypontot? Sokan ezt mondják. Valóban nap mint nap ugrottak fel az intim szférába hatoló botrányok, titkos felvételek, ráadásként a krumplival és médiával való beetetés. De ha ez lenne az eddigiek legalja, mit mondhatnánk a 2006. szeptember 18-án kezdődött kampánynapokra? A Kossuth térről induló, székházgyújtogató demonstrációt és kísérő tüntetéseit akkor azért sem oszlatták fel, mert a hatóság szerint választási kampányrendezvénynek minősültek. Október elsején akkor valóban önkormányzati választásokat rendeztek. A Fidesz 15 megyei jogú városban is győzött, megtörve az MSZP addig tartó fölényét e körben.

Ekkor Orbán egymást követő két nagy választási vereség után volt. A tüntetéshullámmal és azt követő önkormányzati választással fordult rá az azóta is tartó, bár most épp szerényebben győztes pályára.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala utáni káoszhoz képest nehezen értékelhetők soha nem látott kulturális katasztrófaként a hang- és képfelvételek, amelyeket ránk mértek az elmúlt hetek.

Meglehet, a keményebb napok most jönnek. 2016. október elején például a Fidesz elbukta a kvótanépszavazást, amennyiben az érvénytelen lett, majd egy héten belül bezáratta a Népszabadságot. Erőt demonstrált. Orbán mostani vereséggel felérő győzelme sem valószínű, hogy válasz nélkül marad.

A választások ki is szorítottak a nyilvánosságból gesztusokat, amelyek jelezték, hogy egyébként sincs kiegyensúlyozott mentális állapotban a hatalom. Akár még Gulyás Gergelyt követve is oxigénhiányos szintekre ereszkedhettünk le. A szeptember végi kormányinfón közölte a Karácsony-féle hangfájlról, hogy „a Fideszen belül ilyen felvétel nem szivároghatna ki, az emberek egymást (…) a baloldalon veszik fel”. A véletlen aztán napokon belül aligha a bal partról sodorta a hullámok tetejére Borkai partijának részleteit. De ez csak groteszk.

Gulyás azonban ugyanazon a kormányinfón tudatta, visszataszítónak tartja a klímasztrájk témáját. Azt is, hogy „egy 16 éves, beteg kisgyereket használnak fel hozzá”. Ez viszont mélypont. Greta Thunberg, aki meghívottként épp egy ENSZ-konferencián szólalt fel, nem beteg, bár valóban fejlődési rendellenesség nehezíti az életét, és semmiképpen sem kisgyerek. Viszont tudja, hogy lehet a nyilvánosság előtt megszólalni.

Aki pedig felnőtt, nem úgy vitatkozik, mint Gulyás. Ismét azzal szembesültünk, hogy a magyar kormánytényezők erejük korlátait még nem ismerő, ingerült nagykamaszként viselkednek, ha ellenállásba ütköznek.

Billie Eilishé a számomra idetartozó reakció. Az amerikai énekes, dalszerző csak egy évvel idősebb Thunbergnél. A Bad Guy című száma 585 millió megtekintésnél tart a YouTube-on, a Facebookon 4,4 millióan kedvelik, az Instán 40 millióan követik, húsz alatt lényegében mindenki nagyon figyel rá. Akkor is, amikor klímaügyben azt mondja: „A világ a végét járja, és nem értem a törvényt, amely szerint csak az idősebbek szavazhatnak, szólhatnak bele a dolgokba érdemben, miközben sokan közülük hamarosan meghalnak, nekünk viszont szembe kell néznünk azzal, amit ránk hagynak. Szerintem ennek így nincs értelme. De nagyon jó látni a fiatalokat a békés tüntetéseken, jó, hogy nem hagyják magukat.”

Nem zavarodott meg senki, hogy minden hatalmat az alsósoknak mozgalmat akarna beindítani, de az igazi és okos nagykamaszok azt sem hagyják, hogy olyan cinikusan átlépjék őket, ahogy például Gulyás Gergely.

A globális felmelegedésnek nincs nemzetállami vagy nacionalista ellenszere, megközelítése, ezért akik ezen az alapon gyakorolják a hatalmat, inkább kiiktatják a világukból – az ellene fellépőkkel, az élet pártján állókkal együtt.

De a civil mentalitás minden kis helyi gesztusa is felértékelődik immár. Nálunk például véletlenül a kampányidőszakban jelentette be egy (szintén) fiatal péceli favágó, hogy bár megbízatása van rá, nem hajlandó nekiesni egy százéves, egészséges platánfának. Eddig kötelességből irtotta, a jövőben menteni akarja a fákat. Jó tudni róla, ahogy arról is, hogy Észtországban egy alsóbb osztályú csapat futballpályájának a közepén áll egy tölgyfa. Amikor építették a sporttelepet, el akarták távolítani, de nem sikerült kirángatni a helyéből. Otthagyták, és kiderült, hogy egész elfogadhatóan körbe lehet focizni.

Ilyenek is vannak a világban, miközben a magát civilnek nevező Békemenet e napokban – 19-én – ismét demonstrál. Magától senki ki nem találná, miért. Salvini római tüntetésével egyidejűleg a hazafias erőkkel való szolidaritásukat fejezik ki. Jó sokszor kimondhatják majd a migráns szót. Talán egyszer, jobb időkben, körbe lehet focizni ezt is.