Nem csak önmagunknak ártunk vele
Sydneyben, a dohányzásról szóló konferencia keretében hozták nyilvánosságra Wendy Max, a Kaliforniai Egyetem egészséggazdaság-professzorának kutatási eredményeit arról, milyen hatást gyakorolhat a passzív dohányzás a gyerekek általános egészségi állapotára, valamint tanulási és szociális fejlődésére.
A kutatás során 4-15 év közötti gyermekeket vizsgáltak dohányos és nem dohányos családokból. Az elemzés a családok közötti társadalmi-gazdasági különbségek mellett a terhesség alatti dohányzás lehetséges hatását is számításba vette az eredmények torzulásának megelőzése érdekében. A másodlagos füstnek (azaz passzív dohányzásnak) kitett gyermekek körében kétszer olyan magas volt az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) aránya, közel duplája a dadogás aránya, és magasabb a fejfájások gyakorisága.
„Ezek a fizikai és mentális zavarok hátráltatják a gyermek kognitív és szociális fejlődését” – állítja a professzor. Amikor csak kamaszoknál vizsgálták a fejfájás gyakoriságát, a különbség nagyobbnak mutatkozott: a passzív dohányzásnak kitett tizenévesek esetében 26 százalék, a nem dohányzó családokból származó kamaszok körében 20 százalék volt az arány.
A gyermekkori dohányfüst további hatásai közé sorolható a bölcsőhalál megnövekedett kockázata, a légzőszervi és tüdőbetegségek megnövekedett aránya, az asztma kialakulásának nagyobb kockázata, súlyosabb rohamokkal, a fülfertőzések megnövekedett gyakorisága, és a rák illetve szív-érrendszeri betegségek az egész élettartamra számított kockázatának megnövekedése.
A cikk folytatását elolvashatja a Mindennapi Pszichológia 2010. 5. számában.
