Hogyan csökkenthetjük az infarktus esélyét?

Infarktusnak nevezzük, mikor egy szervet ellátó ér valamilyen mechanizmus kapcsán elzáródik, az általa ellátott terület elhalását okozva. A sejtpusztulás azért következik be, mert a vér által szállított oxigén, valamint a nélkülözhetetlen tápanyagok nem jutnak el a sejtekhez – mondta dr. Pácz Alexandra.

Az akutan kialakuló szívinfarktus oka a szervet, jelen esetben a szívet ellátó artériában bekövetkezett totális blokk, elzáródás, vagy nagyon súlyos szintű szűkület, melynek következtében a szív saját vérellátása zavart szenved, következményes szívizomelhaláshoz vezetve. Legtöbbször érelmeszesedés áll a háttérben. A szívet ellátó artériák, a koronáriák falában úgynevezett plakkok alakulnak ki, melyek zsírban, koleszterinben, kalciumban és egyéb anyagokban gazdagok, bizonyos behatásra ezen plakkok felszíne meghasad. Az így szabaddá vált felszín pedig egy sor véralvadást fokozó folyamatot indít be. A vérből többek között a vérlemezkék csapódnak ki, és tapadnak össze egymással, ezzel véglegesen elzárva a vér útját.

Az infarktus tünetei hasonlóak az anginához, azonban időben elnyúltabb, intenzitásában fokozottabb. Általános tünet a szegycsont mögötti heves nyomó- szorító- markoló jellegű mellkasi fájdalom, mely a bal karba, állcsontba, nyakba sugározhat. Nem egyszer erőteljes verítékezés, hányinger, hányás kíséri. Gyakori a gyengeségérzés, légszomj is. Sokszor szapora, rendszertelen szívverés is észlelhető. A mellkasi fájdalom intenzitása fokozódhat, 20 percnél hosszabb ideig is fennállhat. Idősek, hölgyek, cukorbetegek esetén a tünetek sokszor kevésbé egyértelműek. Sőt, az infarktuson átesettek egy részénél semmilyen tünet sem jelentkezik, egy véletlen EKG lelet utal csak a lezajlott infarktusra. Dr. Pácz Alexandra arra figyelmeztet: rendkívül fontos, hogy minél hamarabb kórházi ellátásban részesüljön az infarktusos beteg, hiszen az akut szakban a legnagyobb a mortalitás az akutan kialakult rosszindulatú ritmuszavarok, akut balszívfél-elégtelenség miatt.

A gyors, hatékony kezelés minimalizálhatja a szívizomveszteséget. Minél kevesebb idő telik el a koszorúér elzáródása és az ér újranyitása között, annál nagyobb az esélye annak, hogy a szívizomtömeg jelentős részét sikerül megmenteni annak érdekében, hogy a szív teljesítménye a lehető legkisebb mértékben csökkenjen. Ennek alapfeltétele az, hogy a páciens a lehető legkorábban kórházi kezeléséhez jusson. Sőt, a kezelés már a mentő kiérkezésekor megkezdődik, hiszen a beteg már ekkor megkapja azokat a gyógyszereket, melyek a beindult véralvadási folyamat leállítását célozzák, megakadályozva a vérlemezkék további kicsapódását, összetapadását. Emellett a fenyegető ritmuszavar is kivédhető, kezelhető már a mentőautóban, útban a kórház felé. A kórházi kezelés elsődleges célja a beteg állapotának stabilizálása, valamint az elzáródott ér haladéktalan felszabadítása.

Elsődleges megelőzésének hívjuk a még kardiovaszkuláris eseményen át nem esett páciensek esetében a kardiovaszkuláris rizikó felmérését, majd célzott csökkentését. Másodlagos megelőzéskor a további szív-érrendszeri esemény kivédése a célunk – mondta a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa. Ilyenkor pontosan meghatározott protokoll szerint gyógyszeres kezelés, rendszeres eszközös vizsgálatok történnek.

A legjelentősebb kardiovaszkuláris rizikót emelő tényezők:

• Korábbi esemény (stroke, infarktus)


• Dohányzás


• Cukorbetegség


• Magasvérnyomás-betegség


• Magas koleszterinszint (LDL emelkedettség, csökkent HDL mellett)


• Magas triglicerid-szint


• Elhízás


• Mozgásszegény életmód


• Rendszeres, fokozott stressz


• Pozitív családi kórtörténet (korai kardiovaszkuláris esemény a vér szerinti rokonok között)


• Trombózis-hajlam


• Krónikus vesebetegség


• Droghasználat


• Rendszeres alkoholfogyasztás


• Előrehaladott életkor


• Rossz szociális helyzet


• Fogamzásgátló gyógyszer szedése (kombinált, magasabb hatóanyag tartalmúak)


• Egyéb tényezők (például gyulladás a szervezetben, környezeti hatások, levegőszennyeződés...)

A fentiekből látható, hogy számos olyan tényező van, melyet akaratlagosan tudunk befolyásolni. Ráadásul a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a vitaminokban gazdag táplálkozás, a testsúlycsökkentés, a tudatos stresszcsökkentés, a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a drogfogyasztás kerülése amellett, hogy csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, javítja közérzetünket, energikusabbá, magabiztosabbá is tesz bennünket, ezzel nyújtva nagyobb esélyt a betegségek leküzdéséhez.

Vannak persze olyan ismert rizikót emelő tényezők is, melyek orvosi segítséget igényelnek. Ilyen például a vérnyomás beállítása, a magas koleszterinszint kezelése, a rejtett eltérések felderítése. Ebben nyújtanak segítséget a rendszeres időközönként elvégzett orvosi szűrővizsgálatok. Panaszmentesen is érdemes legalább évente egy átfogó egészségmegőrző szűrővizsgálati programban részt venni, hiszen az idejében felfedezett, kialakulóban lévő egészséget veszélyeztető eltérések ilyenkor még jó esetben visszafordíthatók – hívta fel a figyelmet a Budai Oltóközpont és Magánorvosi Centrum szakorvosa.