Az AIDS már nem egyenlő a halállal
A kilencvenes évek közepén megjelent gyógyszereknek köszönhetően a HIV-fertőzöttek teljes életet élhetnek. Nem fertőznek és a nők kockázat nélkül vállalhatnak gyereket. Alig egy évtized, és már kapszulákra sem lesz szükség. Mégis emelkedik a fertőzöttek száma. Ennek oka a mai fiatalság nemtörődömsége, illetve az állami prevenciós stratégia és források átgondolatlansága.
Az AIDS a mai napig tabunak számít Magyarországon. Az utóbbi évtizedben háttérbe szorult, méltatlanul kevés szó esik róla. Ennek kapcsán a közvélemény továbbra is annak a halálos betegségnek tartja, mint 1981-es megjelenésekor.
– Öt-tíz éven belül ez a probléma megszűnik a tudomány fejlődésének köszönhetően. Kevés olyan vírusbetegség van, amit teljesen megszüntetünk. Nagy részüket csak elnyomjuk, mint a herpeszt vagy a náthát. A Hepatitis C az, amit véglegesen meg lehet gyógyítani. Nemsokára a HIV is az lesz – mondja Dr. Szlávik János, a Szent László Kórház főorvosa.
Egy gyógyszerfejlesztés 10-15 évet vesz igénybe. A főorvos szerint a jelenlegi fejlesztések közepén már van olyan beavatkozás, mellyel meg lehet szüntetni a gyógyszerszedést. A mai huszonéves fertőzötteket is azzal biztatja, hogy nekik már valószínűleg nem kell életük végéig kapszulákon élniük.
A vírus háttérbe szorulásának oka, hogy a közbeszédben egyre kevesebbet említik meg. Ha a sajtó ír róla, annak is főként szenzációhajhászás a célja. Mint történt február elején, mikor a Blikk beszámolt egy HIV-pozitív magyar énekesnőről. Nevet természetesen nem árultak el, annyit azonban igen, hogy egy korábbi tehetségkutatóban szerepelt. Mennyire számít ez etikusnak, lehetnek-e bármilyen jogi következményei az eseménynek? Erről Asbóth Márton, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) munkatársa beszélt.
– A Blikk eddig nem követett el jogsértést. Akkor beszélhetnénk róla, ha egyértelműen beazonosítható vált volna az énekesnő személye. Az egészségügyi dolgozó viszont – aki feltehetőleg adatot szolgáltatott ki harmadik személynek, jelen esetben a Blikk egyik újságírójának – egyértelműen jogot sértett. Ez egy büntetőjogi kategória: személyes adattal való visszaélés. Hogy mennyire etikus? Erre én jogászként nem tudok válaszolni, bár nem tartom túl erkölcsösnek – mondja a TASZ munkatársa a 168 Óra Online-nak.
Noha Szlávik biztos benne, hogy az AIDS öt-tíz éven belül teljesen gyógyítható lesz, továbbra is veszélyes a vírusfertőzés. A fertőzöttek száma emelkedik, holott szerinte csökkenésnek kellene bekövetkeznie. Ezzel együtt egész Európában és az USA-ban is hasonló a tendencia.
– A betegek gyógyszert szednek, nem fertőznek tovább, számuk mégis emelkedik itthon. Ennek oka nem feltétlenül a kampányok hiánya, hiszen olyan országokban is hasonló a tendencia, ahol a felvilágosításnak köszönhetően tájékozottabbak az emberek. Ami az itthoni helyzetet illeti, a fiatalokat nem érdeklik a nemi betegségek. Tudják, hogy nem halálos, van rá gyógyszer, ezáltal szabadabban élnek. Nem véletlen, hogy a betegség a mai fiatal, szexorientált generációt érinti főképpen – teszi hozzá a főorvos.
Szlávikkal szemben Mocsonaki László, a Háttér Társaság HIV/AIDS programjának a koordinátora és a Civil AIDS Fórum elnöke szerint az évenként kiszűrt HIV-fertőzöttek számának növekvő tendenciája mögött a prevenció háttérbe szorulása áll. A megelőzés részét képezik többek között az anonim szűrések, tűcsereprogramok, az óvszerek szociális áron vagy ingyenes úton történő terjesztése, felvilágosító kiadványok, iskolai felvilágosító programok vagy országos, mindenkihez szóló médiakampányok.
– A prevenció nagyon elhanyagolt terület, mivel maga az állam sem rendelkezik megfelelő stratégiával. 2013-ban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ÁNTSZ) vezetésével kidolgoztak egy, a 2014 és 2017 közötti időszakra szóló HIV/AIDS stratégiát, amelyet az ÁNTSZ be is nyújtott az Emberi Erőforrások Minisztériumának. A tervezet azóta is ott porosodik valakinek az asztalán. Ez elsősorban az egészségügyi kormányzat felelőtlenségéről szól. Forrás is alig akad. Az elmúlt hat évben az államtól a HIV-prevencióval foglalkozó civilszervezetek egyszer kaptak támogatást pályázati úton. Ekkor összesen 15 milliót forint vissza nem térítendő támogatás megítélésre került sor különböző megelőző programok megvalósítására. 2015-ben egy civilszervezetet (Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat) bíztak meg a budapesti msm (men having sex with men: férfiak, akik férfiakkal szexelnek) közösség tagjai között úgynevezett nyálteszttel végzendő HIV-szűrő kampány lebonyolítására. Ha azt vesszük, hogy 2000 nyálteszt 10-12 millió forintba kerül, akkor százmilliós nagyságrendben kell gondolkodnunk, hogy a prevenció megfelelően működjön – mondja Mocsonaki László
Hozzátette: a Norvég Civil Támogatási Alaptól a Civil AIDS Fórum jelentősebb támogatást nyert el 2014-ben, amelynek segítségével a vidéki LMBT és szexmunkásközösséget célozták meg egy HIV-szűrő kampány keretében. 2015 áprilisától 2016 február végéig hat nagyvárosban (többek között Debrecen, Pécs, Szeged vagy Győr) rendszeresen jelen voltak hétvégeken a meleg-szórakozóhelyeken, ahol igyekeztek a vendégek többségét leszűrni. A helyi egészségügyi ellátórendszer (bőr- és nemibeteg-gondozók, HIV-decentrumok) munkatársait hívták be a programba, hogy menjenek ki szombat esténként velük az adott város meleg-szórakozóhelyére szűrni. Ezzel is szerették volna elősegíteni a bizalom kialakulását a helyi egészségügyi ellátórendszer és a projekt célcsoportjai között. Reményeik szerint mind a helyi LMBT emberek, mind a szexmunkások a későbbiek során bátrabban és rendszeresebben vehetik majd igénybe a helyi szűrési lehetőségeket
Abban mindketten egyetértenek, hogy – a prevenciós forráshiányt leszámítva – a már megfertőzöttek kezelésére itthon nem lehet panasz. Két gyógyszer kivételével az összes elérhető Magyarországon, ingyen juthatnak hozzá. Szlávik szerint a náluk kezelt 1600-1700 ember 94 százaléka nem fertőz.
Ennek megerősítésére egy kutatás eredményét is megemlítette. Külföldön 3000 párt vizsgáltak öt éven keresztül, ahol egyikük HIV-pozitív. Senki sem fertőzte meg a másikat. Úgy véli, ez elég jelentős szám ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni: a gyógyszeres kezelt nem fertőz. Sőt a pozitív nőknek már a gyermekvállalás sem akadály többé.
– A probléma akkor kezdődik, ha nincs szűrés és nem kezdődik el a gyógyszeres kezelés. Ilyenkor az illető másokat is fertőzhet, anélkül hogy tudna róla. Az utóbbi három-négy évben a szűrések száma évi 80-90 ezer körül mozog, ami már mindent tartalmaz. A börtönben végzett és a menekültek közötti vérszűréseket is. Ezen változtatni kellene, de kevés helyre tudnak elmenni, illetve kellemetlen is egy ilyen szituáció. Azért sulykolom ennyire a szűrés jelentőségét, mert a legutóbb is egy 22 éves fiatalember halt meg AIDS-ben. Ha egy-két évvel hamarabb megy el orvoshoz és kerül hozzánk, még ma is élne – mondta a 168 Óra Online-nak Dr. Szlávik János.
Varga Krisztián
