Milliós bírságot szabtak ki több kereskedelmi csatornára

Televíziós csatornákon sugárzott, emelt díjas telefonhívás vagy sms útján elérhető játékok kapcsán vizsgálódott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és annak jogelődje. A szerencsejáték felügyeleti szakterület megállapította: az érintett gazdasági társaságok tiltott szerencsejátékot szerveztek.

2011. október 4., 15:55

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos tétfizetés ellenében, meghatározott feltételekkel nyereményre válik jogosulttá akkor, ha a nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A törvény rendelkezik továbbá arról is, hogy a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges, valamint tiltott szerencsejátéknak minősít minden engedélyköteles szerencsejátékot, melyet a NAV engedélye nélkül szerveznek.

Az adóhatóság megállapította, hogy a játékfeltételektől függően egyes játékok engedélyköteles szerencsejátéknak minősülnek. Például az úgynevezett „betelefonálós” műsorok esetében a szerencsés néző az emelt díjas hívással megfizette a tétet, nyereményben részesült, és ennek megszerzése túlnyomórészt a véletlentől függött. Így a játék szerencsejátéknak minősült, melyekre szervezőjük nem kért és nem kapott engedélyt. Ezért a hatóság az országos és helyi vételkörzetű tévécsatornákat fenntartó vállalkozásokat 500 ezer forinttól 8 millió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezte.

A megbírságolt gazdasági társaságok a több tucat közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Az eljárások döntő többsége jogerősen lezárult, melyekben a bírói ítéletek kivétel nélkül a NAV-nak adtak igazat.

A NAV a jövőben is kiemelt figyelmet fordít az engedély nélküli szerencsejátékkal kapcsolatos jogsértések megelőzésére, és további hatósági eljárásokat indít a hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságokkal szemben.

2024. februárban a kivitel volumene 3,4 százalékkal haladta meg, a behozatalé 4,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A külkereskedelem aktívuma 1,7 milliárd euró volt, az egyenleg 1,2 milliárd euróval javult az egy évvel korábbihoz képest - közölte csütörtökön kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).