Valami végtelen szomorú­ság – Ajánló lapunk 2019. augusztus 22-i számából

2019. augusztus 21. 09:26 - szerző: 168 Óra

Civilben gyakran szégyelli, sőt olykor még utálja is magát, ám a színpadon kinyílik, ott azt érzi, hogy tehetséges, és ezt az élményt nagyon szereti – nyilatkozza a 168 Órának Pogány Judit, akivel annak apropóján beszélgettünk, hogy néhány nap múlva betölti a 75. életévét.

Valami végtelen szomorúság

Civilben gyakran szégyelli, sőt olykor még utálja is magát, ám a színpadon kinyílik, ott azt érzi, hogy tehetséges, és ezt az élményt nagyon szereti – nyilatkozza a 168 Órának Pogány Judit, akivel annak apropóján beszélgettünk, hogy néhány nap múlva betölti a 75. életévét, valamint átveheti a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját. Az Örkény Színház művésze mesél a kettős életéről, a színházi szertartásairól, de arról is, miért nem jár tüntetni, hányszor eszik egy nap, miért nem szeret vásárolni, miben ért egyet Róbert Gidával, és hogy miért nem kezdené újra az életét. Cseri Péter interjúja.

Lapozzon bele!

Összeomlás előtt

Budapest közösségi közlekedése az összeomlás határán van, az autós forgalom pedig szinte elviselhetetlen terheket ró a városra. Útfelbontások, karbantartások, építkezések lassítják a mindennapokat. Állandó a káosz. Ahogy kollégánk, Bárkay Tamás írja, aki végigautózta egy szép derűs nyári napon a fővárost: „Az Árpád fejedelem útján rakétaként hasítottunk végig, a Frankel Leó útra viszont már meglehetősen nehézkesen keveredtünk rá. A Margit utca előtti lámpa háromszor váltott, mire áteresztett. A Margit körúton nagy erőkkel zajlik a munka, a hajcsárok itt is a jól bevált munkaerő-gazdálkodási szisztéma szerint járnak el: egyidejűleg csak az emberek felét-harmadát engedik dolgozni, a többieket arra kényszerítik, hogy eközben hasznos energiákkal töltődjenek, lehetőleg kerülve minden megerőltető mozdulatot. Így hatékony.” Hát igen, az a fránya hatékonyság. És az vajon mennyire volt hatékony, hogy a közlekedés urai a Margit híd budai hídfőjénél hosszú hetekig egy keskeny peronon eresztették egymásra a villamosról leszállni igyekvők tömegét azokéval, akik a pótlóbuszra akartak följutni? Ónody-Molnár Dóra összeállításunkban azt vette számba, milyen nehézségekkel kell manapság megküzdenie annak, aki tömegközlekedéssel szeretne eljutni a város egyik pontjáról a másikra. Mindennek számos oka van. A kormányzat Budapest-ellenes, Tarlós István pedig nem áll ki a budapestiek érdekeiért – mondja Szabó Brigittának Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője, aki úgy véli: a főváros vezetése elszenvedője a helyzetnek, ahelyett hogy kikényszerítené a kormányzatból a pénzt és a figyelmet, ami a fővárosiaknak a befizetett adóikért cserébe jár. A polgárok a szavazatukkal dönthetnek arról, hogy milyen városban akarnak élni. Hamarosan lehetőségük lesz erre.

Ki tud hangosabban kiabálni?

Két független jelölt is elindul Niedermüller Péter, az ellenzéki pártok közös támogatottja ellen az erzsébetvárosi polgármester-választáson. Egyikük, Hunvald György, aki korábban a szocialisták VII. kerületi polgármestere volt, arra hivatkozik, hogy ötezer aláírást gyűjtött össze maga mellett. Moldován László ex-LMP-s politikus pedig azt mondja, civil támogatóival egyedül ő képviseli az élhető zöld kerület programját az indulók közül. A pártok közös jelöltje úgy fogalmaz, nem kíván részt venni a „ki tud hangosabban kiabálni?” versenyben. Szerinte aki a pártok konszenzusát felrúgja, akarva-akaratlanul is a Fideszt segíti. Pungor András írása.

Szeretjük a szabad áramlást

Az Európai Unió az elmúlt tíz év során még sohasem volt olyan népszerű, az együttműködés eszméjét még sohasem támogatták annyian, mint most. Ezt bizonyította a napokban nyilvánosságra hozott Eurobarometer-vizsgálat, amelynek során a közvélemény-kutatók júniusban 27 ezer 464 ember véleményét kérdezték meg az integrációs gazdaság és politika működéséről. A megkérdezettek 44 százaléka bízik az unió intézményeiben, ez 10 százalékponttal magasabb érték, mint a nemzeti kormányok és parlamentek bizalmi indexe, és csupán 34 százalék mondta bizalmatlannak magát. Tíz megkérdezett közül hat optimizmussal tekint az EU jövőjére, 56 százalék úgy tapasztalja, hogy az ő szava is számít Brüsszelben. Az is kiderült: a magyarok is jobban bíznak az uniós intézményekben, mint a hazaiakban. Eurót akarnak, nagyra értékelik az emberek, áruk és eszmék szabad áramlásának ügyét, 84 százalékuk büszkén vallja magát uniós polgárnak. A felmérést Barát József ismerteti.

A hegyek királya

Suhajda Szilárd az első magyar, aki feljutott a világ második legmagasabb hegyére, a Karakorum-Himalájában lévő K2-re. Ilyen teljesítményhez fanatikusság is kell. Szilárd korábban angoltanár volt egy esztergomi általános iskolában, de mindent feláldozott, hogy hegymászóálmait megvalósítsa. A sikeres Eseményhorizont K2 expedíciójukból visszatérve most a civilizációhoz és a hétköznapokhoz próbál akklimatizálódni. Mászótársával és barátjával, Klein Dáviddal már következő útjukat tervezik: 2021-ben a Mount Everestre indulnak. Sándor Zsuzsanna cikke.