Az EU-bővítés sikertörténeteit nyugati cégek írják
Felemásan sikerült az Európai Unió 2004-es bővítése, az új tagállamokban emelkedett az életszínvonal, de a gazdaság függésbe került a Nyugattól, és előremutató vállalkozások szinte kizárólag nyugati beruházások révén indultak el – értékelte a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a bővítés tizedik évfordulója alkalmából kedden közölt kommentárjában.
A Kelet túl kevéssé használta ki a lehetőséget című írásban a szerző, Hanno Mußler kiemelte, hogy nem igazolódtak be az aggodalmak a kelet-közép-európai országok uniós csatlakozásáról, hiszen német cégek nem telepítettek át üzemeket nagy számban az új tagállamokba, és az új uniós társállamokból érkező bevándorlók nem foglaltak el munkahelyeket nagy számban németektől – számolt be róla a HVG.hu.
Ugyanakkor az új tagországok gazdasági felzárkózása a vártnál lassabban indult, aztán a nyugat-európai pénzügyi válság miatt megakadt, és nehezen indult el újra – tette hozzá a FAZ szerzője. Kiemelte: a visegrádi országok térsége jobban él, mint 2004-ben, a lakosság vásárlóereje az uniós tagság első tíz évében a nyugat-európai színvonal 49 százalékáról 65 százalékra emelkedett, viszont sok nyugat-európai cég csupán felvevőpiacként tekint az EU „kelet-európai” régiójára, a helyi cégek pedig nehéz helyzetben vannak, és „a legtöbb sikertörténetet nyugati vállalatok írják”.
Vannak ugyan „ritka reménysugarak”, elsősorban Lengyelországban és a Baltikumban – például a varsói tőzsde vagy az észtországi információs technológiai ágazat –, de „egyébként a gazdasági fejlődést az uniós támogatások és a nyugat-európai vállalati beruházások határozzák meg” – áll a FAZ kommentárjában, amely szerint „a Kelet, és elsősorban az ottani vállalatok kevéssé használták ki a nyitott nyugati piacok adta lehetőséget”, a válság pedig megmutatta, hogy a térség „nagymértékben és egyoldalúan függ a nyugati bankoktól”.
A konzervatív lap kommentátora hangsúlyozta: „A kelet-európai embereknek végre határozottabban kézbe kell venniük sorsuk irányítását”, és akkor majd „a Kelet és a Nyugat közötti, mindig élénk kereskedelem erősebben szolgálja mindkét fél javát”.
