Az ENSZ és Kína is megszólalt kazah válságról

Ezt mondják a kazahsztáni helyzetről.

2022. január 7., 21:46

Szerző:

Az ENSZ egyaránt elfogadhatatlannak tartja a tüntetők és a rendőrök elleni erőszakot és a halálos áldozatokat, és felszólítja a Kazahsztánban szembenálló feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól – közölte pénteki sajtótájékoztatóján Stéphane Dujarric, a világszervezet főtitkárának szóvivője.

A szóvivő a kazah elnök tűzparancsára utalva hangsúlyozta: az ENSZ szerint tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és a közrend helyreállításának nemzetközi normáit.

Dujarric az ENSZ emberi jogi főbiztosát idézte, aki arra emlékeztette a kazah hatóságokat, hogy a szükségesség és az arányosság szigorú elvei szerint lehet erőt alkalmazni a tüntetőkkel szemben.

Kaszim-Zsomart Tokajev tűzparancsot adott ki a rendvédelmi szerveknek, amelyet pénteki televíziós beszédében jelentett be. Közölte: utasította a rendfenntartó erőket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet.

Együttérzését fejezte ki pénteki üzenetében a kialakult helyzetért Hszi Csin-ping kínai elnök Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnöknek, aki szerinte „nagy felelősséggel”, „határozott és hatásos intézkedésekkel” gyorsan lecsillapította a kialakult helyzetet.

„Kína mindazon erők ellen van, akik aláássák Kazahsztán stabilitását, veszélyeztetik az ország biztonságát és szabotálják a kazah nép békés életét” – írta Hszi Csin-ping a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint.

Kína egyben elutasítja, hogy bármilyen külföldi erő zavart provokáljon, és „színes forradalmat” idézzen elő Kazahsztánban.
Előzőleg Kína támogatásáról biztosította az Oroszország vezette katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) közbelépését, amely – Kazahsztán kérésére – 2500 békefenntartót vezényel a közép-ázsiai országba. Oroszország pénteken több mint 70 katonai repülőgépet és katonákat – akiknek a létszámát nem közölték – küldött a KBSZSZ keretében Tokajev kérésére a szomszédos országba.

Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely a kazah hatóságokat segíti abban, hogy minél előbb véget vessenek a káosznak – jelentette ki Vang Ven-bin, a pekingi külügyminisztérium szóvivője.

Kazahsztán az Európába vezető új selyemút kezdeményezés fontos résztvevője, és az instabilitás megkurtíthatná Pekingnek az Európával kialakítandó szorosabb kereskedelmi és politikai viszonnyal kapcsolatos reményeit – jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.

A török kormány is támogatásáról biztosította pénteken a kazah kormányt, és bejelentette, hogy a jövő hétre összehívják az Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán alkotta Türk Tanács külügyminiszteri értekezletét a helyzet megvitatására. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter telefonon tárgyalt kazah kollégájával a válságról – jelentette az Anadolu hivatalos török hírügynökség.

Cavusoglu Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányának támogatásáról biztosította a kazah kormányt.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken azt közölte, hogy telefonon tárgyalt Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnökkel, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. A KBSZSZ béketeremtő tevékenységével kapcsolatban a vezetők a párbeszédek során hangsúlyozták, ennek egyik legfontosabb feladata, hogy megakadályozza bűnözők behatolását Kazahsztánba – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A kazahsztáni tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is. A kormány lemondott, Tokajev elnök pedig rendkívüli állapotot hirdetett az ország egész területére.

(Kiemelt kép: tüntetők által betört ablakot fényképez egy férfi Almati központjában 2022. január 5-én. Fotó: MTI / AP / Vladimir Tretyakov)