Adógondok, kínaiak
Magyarországon idén és jövőre csak 2.5 százalékos gazdasági növekedés várható, 3 százalék legkorábban 2013-ban, állapítja meg egy német kormányhivatal jelentése. Berlin szerint a különadók körüli bizalmatlanság terheli a hitelgazdaságot és nehezíti a beruházásokat.
A Germany Trade & Invest, a külkereskedelmet támogató állami intézmény rendszeres jelentésekben értékeli a magyarországi gazdasági helyzetet. Amint a legújabb jelentés rámutat: a növekedés hajtóereje változatlanul a kivitel. A kilátások a belföldi kereslet növekedésére beszűkültek, miután a kormány márciusban bejelentette és megindította a pénzügyi konszolidálást szolgáló Széll Kálmán-tervet. Ennek tükrében a fogyasztás és a beruházások idén és jövőre is legfeljebb 2 százalékkal nőhetnek.
A jelentés emlékeztet a jövedelemadó egységes kulcsának bevezetésére azzal, hogy már visszavették az ígéretet, miszerint az alacsonyabb adókulcsot a kis-és közepes vállalatok után 2013-tól automatikusan a nagyvállalatokra is kiterjesztik. Az adócsökkentések megterhelték a költségvetést, amelynek hiánya – ha nincs a magán-nyugdíjpénztárak lényegi államosítása – most 5 százalékkal lenne a megengedett felett. „2012 után azonban a költségvetésnek az egyes ágazatokra kivetett különadók nélkül is ki kell jönnie – amennyiben ezek a különadók valóban megszűnnek. A magas bank-különadót már egy évvel, 2013-ra, meg is hosszabbították. A bizonytalanság, hogy mi történik azután, terheli a hitelgazdaságot s mindenek előtt a belső piacon beruházni kívánó vállalatok helyzetét. A kormány alapjában a cégek erősen differenciált adóztatását tervezi.”
Brüsszeli véleményeket idézve a német intézmény úgy véli: a belső keresletet nem idejében ösztönözték, ez kitolja a beruházásokat. Továbbra is erősen visszaesett az építőipar – többek között azért, mert „a magán deviza-adósok helyzetének megoldására talált megoldás nem igazán tehermentesíti a bankokat és csak elhalasztja a problémák megoldását. (...) A közberuházások finanszírozásánál 2011 eleje óta ismét az EU-források a meghatározóak.”
A kivitel eddigi, erős növekedése a német konjunktúra alakulásával várhatóan lelassul, de reálértékben a magyar export idén még kereken 9 százalékkal növekedhet, írják.
Nyitás Moszkva és Peking felé
A Trade&Invest külön elemzésben foglalkozik a közelmúlt magyar-kínai tárgyalásokkal, amelyben kiemeli: „A magyarok ismét egyszer a teljes európai piachoz vezető ugródeszkaként ajánlkoztak a kínaiaknak – miután a Fidesz-kormány korábban már hasonló ajánlatot tett Oroszországnak. Magyarország keresi a lehetőséget, hogyan lazíthatna az EU gazdaságával, mindenekelőtt Németországgal évtizedek alatt kialakult szoros szálakon. Korábban a kormány képviselői összehasonlították Magyarország jelenlegi függőségét az EU brüsszeli intézményeitől azokkal a korlátozásokkal, amelyeket Moszkva uralma jelentett. A Kínai Népköztársaságnak kell megóvnia Magyarországot a IMF-től való új függőségtől is. Peking megígérte, hogy támogatást nyújt a re-finanszírozásoknál, magyar államkötvények vásárlásánál.”
A német tanulmány szerint a Borsodi Vegyikombinát, amely immár teljesen kínai tulajdonban van, új műanyag-üzemet épít és magyarországi gyára segítségével akar felzárkózni a nyugat-európai piacvezetőkhöz. Megfigyelők jó esélyeket látnak arra, hogy Kína részt vesz a MÁV korszerűsítésében. Egyébként a laptopokat gyártó Lenovo és a hírközlési berendezéseket előállító ZTE is növeli magyarországi érdekeltségét, tájékoztat Berlin.
