Problémamegoldásban is gyengék a magolásra kényszerített magyar diákok
Közzétették a 72 országban, félmillió középiskolás bevonásával készült felmérés eredményeit, ami a diákok együttműködését, együtt gondolkodását vizsgálták – írja a 24.hu. A felmérés eredménye az, hogy a magyar diákok a régiót tekintve a rosszul teljesítők között, világszinten pedig messze az átlag alatt vannak. Az idei mérés sajnos nem cáfolta meg a tavaly év végén közzétett eredményeket. Akkor a magyar eredmények messze az OECD-átlag alatt voltak, folyamatosan romló tendenciát mutatva.
A világ élmezőnyében a kelet-ázsiai országok, az angolszászok, a finnek és az észtek vannak. Számít tehát az eredményeket tekintve az ország gazdasági helyzete, azonban az észtek példája bizonyítja, hogy a hozzánk hasonló adottságú országokban is lehet sikereket elérni.
Szingapúr áll az első helyen 561 ponttal, az OECD-átlag 500 pont. Magyarország 472 pontot ért el. A kelet-európai, illetve posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444).
A rossz eredmény annak tulajdonítható, hogy a magyar oktatás tudásközpontú, és adatokra, évszámokra fókuszál, míg a PISA új modulja képességeket mér. Ezt az ellentmondást erősíti a TIMSS nevű nemzetközi kompetenciafelmérés, ami azt vizsgálja, hogy a diákok mennyire tudják elsajátítani a nemzeti tanterv által előírt tudást. Ebben Magyarország általában jól teljesít, míg a PISA-felmérésekben átlagon alul. Jelen felmérés azt mutatja, hogy a magyar diákok egyedül is nehezen oldanak meg problémákat, és csapatban sem tudnak jól dolgozni.
Érdekes, hogy a legtöbb vizsgált országban nem befolyásoló tényező a családok anyagi helyzete, Magyarországon viszont döntően befolyásolja az elért eredményeket. Tavaly az Emmi oktatási államtitkársága az alkalmazott mérési módszertannal magyarázta a rossz eredményeket, például hogy a tesztet számítógépen kellett kitöltetni. Márpedig ebben sereghajtók vagyunk, csak Litvániában és Hongkongban nagyobb probléma a gyerekek számítógépes ismereteinek hiánya.
Az együttműködés képessége a munka szempontjából számít, a jobb problémamegoldó és együttműködő alkalmazottak általában jobban keresnek másoknál, és a munkavállalás szempontjából a 21. század egyik legfontosabb képessége a problémamegoldás lesz. A jó eredményt elért országokban az oktatás része, hogy a tanórákba beillesztik a csapatmunkát, de szintén ezt a képességet erősíti a közös sport vagy az együtt zenélés.
A középiskolákkal szemben a hazai felsőoktatás már alkalmazza az együttműködésre épülő feladatmegoldást. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán például több féléven keresztül a hallgatók csapatban oldanak meg vállalati problémákat, esettanulmányokat. Az egyetem hallgatói már több nemzetközi esettanulmány-versenyt is megnyertek, például Kaliforniában, Floridában és Portugáliában.
A felmérés, az eredmények és a pedagógusok véleménye egybehangzóan bizonyítja, hogy át kell gondolni a magyar tudásközpontú oktatási rendszert, és együttműködésen keresztül be kell vonni a diákokat az oktatásba.
Lovász László, az MTA elnöke tavasszal interjút adott lapunknak a PISA-sokkal és magyar oktatással kapcsolatban. Az elnök is elismerte, hogy a jelenleginél jobb oktatásra van szükség.
