Már be is indult a vita az Orbán uniós pénzcsapját elzáró brüsszeli javaslatról
Aggodalmának adott hangot egy kelet-közép-európai diplomáciai forrás a brit Telegraph Express portáljának nyilatkozva az Európai Bizottság (EB) új ötletével kapcsolatban, amely módosítaná az uniós források folyósításának rendjét.
Megírtuk: a szerdán nyilvánosságra kerülő javaslat szerint felfüggeszthetik a pénzek utalását azoknak a tagállamoknak, amelyek igazságszolgáltatása nem független, s ezert nem képes ellenőrizni a támogatások elköltésének szabályszerűségét.
A diplomaták szerint azonban kérdéses, ki állapíthatja meg, hogy egy állam jogszolgáltatása megfelelően működik-e, milyen kritériumok alapján lehet ebben az ügyben döntést hozni? Mivel a válasz bizonytalan, fennáll a kockázata annak, hogy az unió egy része nyomásgyakorlásra, önkényes korlátozások bevezetésére használhatja fel az új szabályt, amelyet az Európai Parlament (EP) elé terjesztenek.
Guy Verhosfadt liberális EP-képviselő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik hangos bírálója viszont egyetért a javaslattal.
„Groteszk, hogy az európai adófizetők pénzét az illiberális elitek hiúsági projektjeire fordítják” – idézte a politikust a Theregraph. „Ezek a kormányok átpolitizálták országuk jogszolgáltatását, aláásták a demokrácia önvédelmi rendszereit és igyekeznek ellehetetleníteni a civil szervezetek és a szabad sajtó tevékenységét.” Ezért szerinte 2020-tól az európai kohéziós alapok kifizetését a jog uralmának érvényesüléséhez kell kötni.
A 168 Óra is beszámolt arról, hogy a Financial Times szerint az Európai Bizottság talált egy olyan jogi megoldást, amelynek lényege, hogy a tagállamok többségi szavazással felfüggeszthetik egy társuk támogatásának felfüggesztését, ha úgy látják, hogy nem érvényesíti a jog uralmát. Brüsszel az uniós alapszerződés sokat emlegetett, a jogállamisággal kapcsolatos problémákat kezelni hivatott 7. cikkely helyett egy másik passzusra hivatkozik majd: a költségvetési tervezés alapját meghatározó 322. cikkre. Az uniós alapszerződés 322-es cikkelye ugyanis kimondja, hogy az uniós források kifizetésének feltétele, miszerint a fogadó országban a "biztosított a bíróságok függetlensége".
Az EB tervezete szerint, ha a bizottság úgy látja, hogy egy tagállamban nem teljesül az előbbi feltétel, és ezért azt javasolja, hogy függesszék fel a támogatásai folyósítását, akkor a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, az EU legfelsőbb döntéshozó szerve, csak a fordított minősített többségi szavazás módszerével szavazhatná le ezt a javaslatot. Ezt azt jelenti, hogy legalább 15 tagállam, az uniós lakosság 65 százalékát képviselő országok szavazatával akadályozhatnák meg a támogatások kifizetését. Eközben az érintett tagállamnak tovább kellene fizetni EU-s hozzájárulásait, így nem kerülne veszélybe az agrártámogatások kifizetése.
Ez egy másfajta uniós atombomba lehetAz EB javaslata ezzel feleslegessé tenné az úgynevezett uniós „atombomba” bevetését. Ez az alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását jelenti, amelynek alapján felfüggeszthetik egy tagállam szavazati jogát, ha a többi ország úgy látja, hogy nem érvényesíti az uniós alapértékeket. Ezt a szabályt csak az Európai Tanács egyhangú szavazatával lehet elfogadni, ami aligha jöhet össze. A Financial Times úgy tálalja az új bizottsági javaslatot, hogy az Lengyelországgal és Magyarországgal szemben született, amelyek kölcsönös vétójukkal megakadályozhatják a 7-es cikkely alkalmazását bármelyikükkel szemben az Európai Tanácsban.
Vagyis Magyarország és Lengyelország még együtt sem lenne képes megvétózni a bizottsági javaslatot, ha az átmegy az Európai Parlamenten.
