Az MTA elnöke szerint ők nem költözhetnek Bécsbe a kormány elől, mint a CEU

2019. június 12. 15:26 - szerző: B. V.

Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott ma délután a Tudomány szabadságának helyzete Magyarországon címmel Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Török Ádám főtitkár és Szathmáry Eörs, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.

Az esemény előzménye, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta június elején a 2020. évi költségvetés tervezetét, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig az MTA feldarabolásáról szóló törvényjavaslatot. Eszerint már 2019. szeptember 1-jei hatállyal az Akadémia kutatóintézeteit egy új intézményhez, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz csatolják, az MTA költségvetése pedig töredéke lesz a korábbiaknak. Emellett a kormány létrehozza a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, ennek révén a politika szereplői lényegesen nagyobb beleszólást kapnak a tudományos kutatásokba és azok finanszírozásába.

Lovász László összefoglalta az MTA utóbbi egy évét, onnantól kezdve, amikor 54 percet kapott az intézmény a sorsát radikálisan befolyásoló törvényjavaslat véleményezésére, a költségvetésének visszatartásán keresztül a nemrég benyújtott törvényjavaslatokig, és felsorolta az MTA legfőbb kifogásait is.

Fotó: Bíró Veronika

Eszerint az Akadémia mind a mai napig nem kapott érdemi indoklást arra, miért van szükség kutatóhálózata leválasztására, miért javítaná a kutatási eredményeket, ha átteszik a kutatóintézeteket kormányzati irányítás alá. Az új törvény erős kormányzati befolyást tesz lehetővé, nincsenek benne garanciák a működéshez szükséges alaptámogatásra, és sérti az Akadémia tulajdonjogait. A törvényjavaslatok nem egyetértés eredményeként születtek, a kormányzat által alkalmazott tárgyalási technika komoly bizalomvesztéshez vezetett.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az MTA együttműködést mutatott a kormányzattal, számos előterjesztést tett az innováció előmozdítása érdekében. Ragaszkodnak viszont a kutatóhálózathoz, mivel ez garantálja a kutatások magas minőségi kontrollját. Emellett nemzetközileg elismert brandet jelent a neve, és rendkívül megnehezít a leválasztás a működést jogi szempontból, több ezer szerződést újra kell tárgyalni.

A törvénytervezetben nincs garancia az alaptámogatásra. Az elnök nem tud olyan európai tudományos intézményről, ami legalább részben nem kap állami támogatást, mivel az elengedhetetlen az állandó kutatóállomány és a hosszú távú szerződések működtetéséhez. Ellehetetleníti emellett a kormányzati céloktól eltérő projekteket is.

Megfogalmazása szerint a kormányzati tárgyalási technika igencsak megkérdőjelezhető, nem a bizalmat erősítette. Később az MTA és az ITM közös tárgyalásainak megállapodásait is figyelmen kívül hagyták, és nem vették figyelembe az MTA közgyűlésének határozatait sem.

Közölte azt is, hogy a magyar tudományos közösség többsége nem ért egyet a kormányzati tervekkel, amit az is mutat, hogy már most kiváló kutatók hagyták el az országot.

Leszögezte, hogy az új intézményi és finanszírozási keretek ellentétesek az európai kutatásfinanszírozási elvekkel, és fenyegetést jelentenek a tudományos szabadságra.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz az MTA-val a kutatóhálózata nélkül, az elnök azt válaszolta, hogy az MTA még mindig egy jelentős magyar intézmény lesz. Ösztöndíjprogramokkal, kutatási programokkal még mindig vonzó lehet, nem csak egy kávézóasztal mellett beszélgető társaság lesz, folytatják a munkát.

Fotó: Bíró Veronika

Beszélt arról is, hogy a természettudományokra, főleg az alapkutatásokra is visszalépést jelent a törvénytervezet. A társadalomtudományoknál eleve mindig ott a veszély, hogy a politikával ellentétbe kerülnek, mert kritikát fogalmazhatnak meg vele szemben.

Arra a kérdésre, hogy Manfred Weber reagált-e a kutatók nyílt levelére, az elnök közölte, hogy nem az MTA írt az Európai Néppárt frakcióvezetőjének, hanem a kutatók, de még nem hallott reakciót ezzel kapcsolatban.

Arra a kérdésre, hogy mennyire hasonlít a helyzetük a CEU-éhoz, Lovász László azt válaszolta, hogy ez egy 200 éves magyar intézmény, nekik a magyarok támogatására van szükségük.

– Mi nem költözhetünk Bécsbe

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mi a valós indok az átalakítás mögött, azt felelte, hogy véleménye szerint egy erőteljesebb központosítási törekvés is van mögötte, de úgy véli, hogy az innovációs és technológiai miniszter mélyen elkötelezett a technológiai fejlődés iránt, ehhez pedig eszközöket keres.

Volt olyan külföldi újságíró, aki a tájékoztató végén visszakérdezett arra, hogy valóban 54 percet kapott-e az MTA egy törvénytervezet véleményezésre. Nem hitte el.