Hiába zárta ki ezt a gyanúsított ügyvédje, megerőszakolhatták a soroksári futónőt

Fogalmi játékkal élt R. Szilveszter védője, pedig az új Btk. egyértelműen fogalmaz. De miért gyanúsított a rendőrség 2016-ban még két embert a gyilkossággal?

2018. október 4., 15:59

Szerző:

Első hallásra úgy tűnt, alapjaiban rengette meg a soroksári futónő brutális meggyilkolásának eddig ismert tényállását a bűntettel gyanúsított R. Szilveszter ügyvédjének csütörtöki bejelentése. Lichy József ugyanis azt nyilatkozta, hogy „az ügy több ezer oldalnyi iratanyagának” áttanulmányozása után megállapítható, hogy nem szexuális erőszak volt a gyilkosság indítéka. Ebből a nyilatkozatnak helyet adó Blikk azt a következtetést vonta le, hogy Gyurik Krisztina támadója nem erőszakolta meg áldozatát azelőtt, hogy egy zsineggel megfojtotta volna 2013 szeptember 25-én, a soroksári kerékpárút melletti bokros részen.

Az ügyvéd nyilatkozata azonban több szempontból is félrevezető. Bár ő maga nem mondja ki, a bulvárlap információi szerint „az édesanya holttestén több helyen is megtalálták az elkövető vérét és izzadságát, ondót azonban nem ott, hanem az áldozat egy személyes holmiján találtak”. Gyurik Krisztina ruhái, amelyeket a gyilkosság idején viselt, a mai napig nem kerültek elő, a holttestet lemeztelenítve találták meg. Vagyis R. Szilveszter testnedvei nem közvetlenül a testen vagy annak ruhadarabjain voltak.

Ebből azonban a 2013-tól hatályos, új Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint egyáltalán nem következik, hogy nem áll meg a szexuális erőszak, vagy a gyilkosság indítékaként azonosítható szexuális erőszak gyanúja.

A hatályos Btk. szerint szexuális cselekmény alatt nem csak a közösülést, hanem minden súlyosan szeméremsértő cselekményt ért, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul.

A régi Btk. még megkülönböztette az erőszakos nemi közösülés (behatolás) és a fajtalanság fogalmát. Utóbbi tartozik minden olyan, a sértett beleegyezése nélkül zajló szexuális jellegű viselkedés, amely nem jár a nemi szervek érintkezésével, behatolásával. Ide sorolandó például az áldozat jelenlétében történő önkielégítés is. Viszont a hatályos jogszabály már ezt a viselkedést a szexuális cselekmények közé sorolja.

Vagyis R. Szilveszter szexuális erőszakot követett el, ha a szexuális cselekmény végzésére vagy annak eltűrésére való kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követte el, valamint akkor is, ha az áldozat más védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotát használta fel szexuális cselekményre.

R. Szilveszter a rendőrök gyűrűjében

Márpedig az ügyről idestova öt éve kiszivárgó vagy a rendőrség által hivatalosan közölt információk szerint Gyurik Krisztinát támadója lefogta, bántalmazta és megkötözte. Az, hogy R. Szilveszter akkor végzett önkielégítést, amikor áldozata még tudatánál volt, vagy már nem volt tudatánál (például a fojtogatást követő ájulás miatt), nem menti fel a szexuális erőszak gyanúja alól.

További kérdéseket vet fel, hogy miközben a rendőrség R. Szilvesztert a gyilkosság helyszínén talált testnedvekből nyert DNS-mintái alapján azonosította, nincs válasz arra, hogy még 2016-ban miért állították azt a nyomozók, hogy két férfi DNS-mintáját találták meg.

Magyar Idők számolt be róla két évvel ezelőtt, hogy a gyilkosság után három évvel még mindig két lehetséges gyilkossal számolnak, mivel két különböző ember DNS-mintáit találták meg. R. Szilveszter meggyanúsítása óta azonban a rendőrség ezt a verziót már nem is említi. Pedig a gyanúsított maga is azzal védekezett a kihallgatásán, hogy valójában megpróbálta megvédeni Gyurik Krisztinát a támadójától, és a verekedés során keletkezett testnedveket találták meg a nyomozók a helyszínen.