Ercsi savas cigánytámadás: jogos védelmi helyzet?
Semelyik illetékes szervnél nem nézték még az ercsi tragédia helyszínének közelében lévő térfigyelő kamera felvételeit. A kialakult hangulat kapcsán jogászok – köztük a volt kisebbségi biztos - arra figyelmeztettek: az állami intézmények csődöt mondtak, így az emberek egyedül érzik magukat gondjaikkal. Szerintük ez és a helyi roma közösségeket ért sorozat-támadások, gárdista masírozások megnövelhették az emberek feszültségét és reakcióit, ám a társadalmi bajok nem orvosolhatók pusztán rendvédelmi eszközökkel.
Még nem nézte meg senki semelyik illetékes szervnél az ercsi tragédia helyszínének közelében lévő térfigyelő kamera felvételeit – derítette ki Roma Sajtóközpont (RSK) miután értesült az eszközről. Az RSK kérdésére a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője azt mondta: elkérik az önkormányzattól a felvételeket. Az ercsi polgármester erre úgy reagált: szerinte nem lehet majd semmit kivenni a képekből, mert a kamerában nincs infra, az eset viszont az éjszakai sötétben történt, és különben sincs a helyszín a kamera látókörében. Szabó Tamás ugyanakkor úgy vélte: a huszonötmillió forintból kiépített városi térfigyelő-rendszer általában segíti a rendőrök munkáját. Hozzátette: áprilistól kilenc új rendőr állt szolgálatba Ercsiben, ezzel három tucatra nőtt a helyi rendőrőrs létszáma, emellett tavaly nyolcszázezer forinttal és egy autóval támogatta az önkormányzat a helyi polgárőröket. A városban uralkodó állapotokról beszélve Szabó Tamás azt mondta: feszült a hangulat, a helyiek értelmetlen, buta halálnak tartják a savval támadó férfi vesztét, és neheztelnek a fokozott rendőri jelenlét miatti gyakori igazoltatásokra.
Bár tábla figyelmeztetett erre a veszélyre, nem volt áram a támadó kerítésében, a férfi sem a cselekedetét állítólag kiváltó, ellopott fűkaszáról, sem másmilyen bűncselekményről nem tett rendőrségi feljelentést. A megtámadott családnál sem találtak fűkaszát a rendőrök – tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. Közben a Székesfehérvári Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte azt a 34 éves nőt, aki egy bottal halálos ütést mért a savval a családját permetező férfira.
Az eddigi „információ-mozaikokból” ítélve, első látásra megállhat a halált okozó testi sértéssel gyanúsított nő jogos védelmi helyzete a bíróság előtt, de csak akkor, ha az illetékes hatóságok azt állapítják meg, hogy a támadó által használt eszköz alkalmas az élet kioltására – vélte a Roma Sajtóközpont (RSK) kérdésére Magyar György. A büntetőügyekben ismerten nagy tapasztalattal rendelkező ügyvéd a jogos védelem vizsgálatáról beszélve elmondta: a védekezés mértékének arányosnak kell lennie a támadás súlyával. Fontos az is, hogy a támadás és a védekezés időben és térben is egyezzen. Magyar György felhívta a figyelmet arra is, hogy a Büntető Törvénykönyv júniusi módosítása szerint a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől, és nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. Az ügyvéd kiemelte: csak az ügyben döntő bíró mérlegeli az eset összes körülményét. Ezzel kapcsolatban Magyar György emlékeztetett arra is: az elmúlt két évben történt, a helyi roma közösségeket ért sorozat-gyilkosságok, támadások és gárdista masírozások olyan körülmények lehetnek, amelyek megnövelhették a roma közösségben élők félelmét, feszültségét és az ezekből fakadó reakcióikat. Ugyanakkor az ügyvéd azt is hangsúlyozta: „a rendvédelem kullog utoljára”, nem lehet társadalmi feszültségeket pusztán rendvédelmi eszközökkel megoldani.”
Hasonlóan vélekedett Kaltenbach Jenő jogász is. A volt kisebbségi ombudsman szerint az emberek egyedül érzik magukat gondjaikkal, mert a közigazgatás szerinte nem működik megfelelően. Amikor az állami intézmények csődöt mondanak, a legegyszerűbb rendészeti eszközökhöz nyúlni, ám ennek és a társadalom bajainak orvoslása összetettebb feladat a rendészetinél – figyelmeztetett Kaltenbach Jenő, aki korábban több mint egy évtizeden át töltötte be a kisebbségi biztos posztját.
