Délután ötig a jogosultak 37,06 százaléka szavazott, részvételi rekord jöhet az EP-választáson

Este hétkor véget ért a szavazás. Cikkünk folyamatosan frissül.

2019. május 26., 17:30

Szerző:

Május 26. van, vasárnap, a reggel hat órakor kinyitották a szavazóhelyiségeket, Magyarországon is elkezdődött a 2019-es EP-választást. Este hétkor zárták az urnákat, 10 277 szavazókörben mindenki egy-egy pártlistára adhatta le a voksát – kilenc párt, illetve pártszövetség állított listát –, a szavazatok száma alapján számolják ki, hogy melyik párt hány képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Magyarországnak összesen 21 képviselői helye van a 751 fős testületben. Az esélyekről két napja ebben a cikkünkben írtunk a Publicus Intézet felmérése alapján, arról pedig ide kattintva olvashatnak, hogy ma minden negyedik szavazókör ellenzéki felügyelet nélkül maradt a koordináció hiánya miatt. 

Fotó: Merész Márton

Mucsi Tamás, a Nemzeti Választási Iroda (NVB) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-nek azt mondta, mind a 10 277 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek. Aki megy szavazni, személyi igazolványt és lakcímkártyát vigyen magával.

Megdőlhet a részvételi rekord

Délután öt óráig a jogosultak 37,06 százaléka adta le a voksát, ami 11 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt volt, és azt jelenti, hogy rekordra, 40 százalék feletti részvételre lehet számítani. 

Budapesten a jogosultak 44,1 százaléka, 579 064 választópolgár járult az urnákhoz, megyénként így néznek ki a számok:

  • Baranya megye – 35,32 százalék, 107 351 szavazó
  • Bács-Kiskun megye – 34,03 százalék, 141 945 szavazó
  • Békés megye – 34 százalék 96 586 szavazó
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye – 32,91 százalék 173 758 szavazó
  • Csongrád megye – 37,37 százalék 123 750 szavazó
  • Fejér megye – 37,05 százalék 126 894 szavazó
  • Győr-Moson-Sopron megye – 39,49 százalék 141 920 szavazó
  • Hajdú-Bihar megye – 31,3 százalék 134 196 szavazó
  • Heves megye – 35,9 százalék 86 842 szavazó
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye – 32,28 százalék 97 942 szavazó
  • Komárom-Esztergom megye – 35,75 százalék 87 907 szavazó
  • Nógrád megye – 34,06 százalék 53 567 szavazó
  • Pest megye – 37,76 százalék 383 738 szavazó
  • Somogy megye – 35,24 százalék 89 180 szavazó
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – 32,62 százalék 146 396 szavazó
  • Tolna megye – 34,33 százalék 62 419 szavazó
  • Vas megye – 41,5 százalék 85 193 szavazó
  • Veszprém megye – 39,22 százalék 112 212 szavazó
  • Zala megye – 39,22 százalék 112 212 szavazó

Mindez összesen 2 917 423 szavazatot jelent. A magas részvételi arány vidéken inkább a Fidesznek kedvez, és jellemző az is, hogy a jobboldalinak tartott budapesti kerületekben magasabb a részvételi arány, mint azokban, amelyeket baloldaliként tartanak számon. Amikor például a XII. kerületben már a jogosultak 32,3 százaléka szavazott, a XIII. kerületben még csak 27,71 százalék volt a részvételi arány.

Ma egyébként 110 154 olyan fiatal van, aki életében először jogosult szavazni Magyarországon. Mindegyiküket nemzetiszín szilikon karkötővel várják, amelyen szerepel Európai Unió zászlaja is.

Két szavazóköri biztos

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő az Indexnek elmondta, hogy vasárnap délelőtt két ellenzéki szavazóköri biztost is hazaküldtek A berettyóújfalui egyes szavazókörben egy iskolaigazgatónak azért kelett távoznia, mert mert piros inget viselt a zakója alatt, Sopronban pedig minden indok nélkül küldték el az ellenzék biztosát. Őt az MSZP már visszaküldte a bizottságba. A berettyóújfalui döntést a politikus teljes nonszensznek nevezte. jelezve, hogy pártja mind a két eset miatt bejelentést tesz. 

„Európa maradjon a béke kontinense”

A vezető politikusok közül elsőként Orbán Viktor is szavazott kilenc körül. Válaszolt néhány újságírói kérdésre is, amikor például megkérdezték, ajánlja-e még az osztrák modellt, azt mondta,a átnyergelt az olaszra. (Mindegy, csak szélsőjobboldal legyen benne? – a szerk.)

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke a II. kerületben, a Bem téri Gondozási Központban adta le a voksát, az Indexnek azt mondta, mintegy 200 ezer szavazatra szüksége lesz a pártjának, ahhoz, hogy legyen egy EP-képviselője. Ez a listavezető, Cseh Katalin lehet. Fekete-Győr András egyébként magas, 45-50 százalékos részvételre számít.

EP-választás - Tóth Bertalan szavaz
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Tóth Bertalan MSZP-elnök és EP-listavezető eközben voksa leadásakor arról beszélt, hogy Európa maradjon a béke kontinense, ezért támogatjuk a szociális és környezetbarát Európát, amelyet az MSZP-Párbeszéd közös programjában megfogalmaztak  A politikus hangsúlyozta, a közös lista azt az új baloldali politikát képviseli, amely a szociális ügyekről az európai minimálbérről, minimális nyugdíjról, a minimális családi pótlékról, valamint a klíma- és környezetvédelemről szól.

EP-választás - Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc szavaz
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Délelőtt a férjével Gyurcsány Ferenc pártelnökkel szavazott Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője is az Áldás Utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben. Ő egy 36 órás vidéki körúton van túl, de – írja az Index – délelőtt már a Nyugati téren kampányolt, ahol gyorsan körülrajongta néhány idősebb DK-szimpatizáns. Egyiküknek megsimogatta a kutyáját. 

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-listavezetője Nagykovácsiban szavazott. Már azt is csodának nevezte, hogy a Jobbik megmaradt – amivel az Állami Számvevőszéknek a pártot sújtó bírságaira utalt –, és azt mondta, hogy kudarcként élné meg, ha a pártja a jelenlegi háromnál kevesebb képviselőt küldhetne az Európai Parlamentbe. Azt kizárta, hogy a Jobbik a Fidesszel egy pártcsaládban politizáljon.

Három rosszullét és egy patkány

Az NVI tájékoztatása szerint eddig három  rosszullétről érkezett bejelentés. Tápiószőlősön a szavazatszámláló bizottság elnöke lett rosszul, és mivel az állapota nem javult, a jegyzőkönyvvezető orvost hívott, akinek a javaslatára a bizottsági elnök hazament, a póttag pedig átvette a munkáját. Salgótarjánban egy választópolgár lett rosszul azután, hogy leadta a voksát. Mentőt kellett hívni hozzá, amely el is szállította. Karcagon mozgóurna szállítása  közben lett rosszul egy szavazatszámlálói bizottsági tag. Őt hazavitték, és szintén mentőt hívtak hozzá.

Fotó: Merész Márton

Pátyon 10:30-kor – írja a honlapján az NVI – egy választópolgár pulóverét levette magáról, ami alatt az egyik párt kampánypólója vált láthatóvá. Ezt mindenkinek megmutatta, aztán egy ollóval darabokra vágta a szavazólapot és betette a borítékba.

A szigetcsépi szavazókörben délután fél kettőkor találtak egy szórólapot de ez – írta az NVI – a szavazás menetét nem zavarta meg. Az pedig egyelőre nem világos, hogy hogy okozott -e zavart az a patkány, amelyet egy I. kerületi szavazókörben – egy oktatási intézmény vécéjében – kaptak lencsevégre.

A Mi Hazánk Mozgalom panaszt nyújt be 

Országszerte tömegesen, szervezetten szállítják „az analfabéta cigányokat” szavazni az EP választáson, ezért a Mi Hazánk Mozgalom panaszt nyújtott be több választási bizottsághoz - jelentette be a párt kampányfőnöke vasárnap sajtótájékoztatón Budapesten. Novák Előd szerint ez Miskolc környékére jellemző, a bizonyító fényképet a jármű rendszámával együtt eljuttatták a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választási bizottsághoz. Elfogadhatatlan az, hogy analfabéták megvásárolt szavazatai dönthetik el a választást, megvalósítva „a cigánybűnözés és a politikusbűnözés sajátos ötvözetét”, ami egyben kimeríti a választási csalás tényállását. Emlékeztetett arra, hogy a Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen párt, amely alapfokú iskolai végzettséghez, írás-olvasástudáshoz kötné a választójogot. Mert nem elfogadható, hogy az analfabéták szavazata ugyanannyit ér, mint egy tájékozott, felelős döntésre képes polgáré – idézte az MTI a szélsőjobboldali, rasszista párt politikusát.

Braille-írással ellátott szavazósablon is van

Az MTI írja, hogy a látássérült választópolgárok Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe, hogy önállóan adhassák le szavazatukat az európai parlamenti (EP-) képviselők magyarországi választásán. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár május 17-én 16 óráig igényelte. A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint 148 választópolgár igényelt ilyen sablont. A Braille-szavazósablon olyan, kartontasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, ki van vágva. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, oly módon, hogy a sablon kivágásai sorban illeszkedjenek a szavazólapon feltüntetett, a szavazat elhelyezésére szolgáló körökhöz. Emellett a bizottság átadja a választópolgárnak a listák felsorolását tartalmazó, szintén Braille-írással készült tájékoztatót is. A látássérült választópolgár a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, sorszámát és - az általa választott lista neve melletti kivágáson keresztül - a szavazólapon berajzolja az X-et.

Fotó: Merész Márton

Ezután a szavazólapokat kiveszi a sablonból, borítékba teszi (a boríték használata ebben az esetben sem kötelező, de a látássérültek esetében nagyobb a veszélye, hogy véletlenül úgy hajtogatja a szavazólapot, hogy boríték használata nélkül a szavazat láthatóvá válik), majd az urnába dobja, a sablonokat és a tájékoztatót pedig visszaadja a bizottságnak.

Így nézett ki a kampány

A kampányra a Fidesz soros György és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök arcképével kísért EU-ellenes plakátokkal hangolt, amelyek azzal vádolták meg a brüsszeli politikai vezetést, hogy titokban utat akar nyitni az Európa felé tartó menekültáradat előtt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy óvatlan pillanatban azt is elismerte, hogy a Fidesz közpénzből kampányol, a plakátok miatt pedig akkora felháborodás tört ki, hogy a konzervatív pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) felfüggesztette a Fidesz tagságát. Később az EPP és a Fidesz közötti konfliktus  addig fajult, hogy Orbán Viktor kampányhajrában, május 6-án megvonta a támogatását Manfred Weber néppárti csúcsjelölttől, aki március 12-én még eljött Budapestre valahogyan szót érteni a magyar miniszterelnökkel. De járt a magyar fővárosban Frans Timmermans, a második legnagyobb pártcsaládnak, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) a csúcsjelöltje is, akivel az MSZP-Párbeszéd nyitotta és zárta az EP-választási kampányt. Ő még egy nyilvános vitára is kész lett volna kiállni Orbán Viktorral, de elutasították. A holland politikus jelenlétére egyébként nagy szükség volt a Bangóné Borbély Ildikó enyhén szólva csekély ízlésről tanúságot tevő kijelentése után, ami pedig Hollandiát és az EP-választást illeti, úgy tűnik, Frans Timmermans pártja vette az akadályt, az exit poll tanúsága szerint legalábbis a Munkáspárt (PvDA) az első helyen végzett a Hollandiában május 23-án tartott megméretésen. 

Ma összesen 23 EU-tagországban zajlik EP-választás, május 23-án ugyanis Hollandia mellett az Egyesült Királyság is szavazott már, kettejüket május 24-én Írország, május 24-én és május 25-én Csehország, május 25-én pedig Szlovákia követte, az eredményeket azonban mindenhol csak vasárnap este teszik közzé. Az Nemzeti Választási Iroda (NVI) este 11 után fog előállni velük – asárnap utoljára Olaszországban zárják az urnákat este 11-kor –, de az nem jogsértő, ha a pártok közzéteszik szavazóköri eredményeket még a NVB előzetes tájékoztatója előtt.

Fotó: Merész Márton

Úgy tűnik, a szavazási kedvet nem befolyásolta, hogy Magyarországon ma kellemes kora nyári meleg van. Főként északon néhol kialakulhat zápor, zivatar, a Kisalföldön pedig helyenként megélénkül a déli szél, a nappali csúcshőmérséklet azonban 23 és 27 fok között lesz.