Csőd Budapesten: egy világváros süllyed el
Úgy tűnik, a BKV megmentése rendesen összezúzza Budapest kulturális életét. Az már biztos, hogy a 19 milliárdos állami mentőinjekcióért cserébe a főváros beáldozza az Operettszínház két épületét, illetve a Műcsarnok mögötti területet is, de a Pecsa és a Trafó alatt is rezeg a léc. Utánanéztünk, mennyiben befolyásolja a fővárosi turizmust a közel kétmilliárdos elvonás, de a szakemberek azt mondják, Budapest e nélkül is nehezen eladható külföldön, és egyáltalán nem számít vonzó célpontnak.
A BKV 2010 novemberében már kapott 12,5 milliárd forintot az államtól, márciusban pedig újabb 19 milliárdot pumpálnak a közlekedési cégbe. Tarlós István korábban azt nyilatkozta, hogy nem kívánnak mindennel a kormányhoz rohangálni, de az eladósodott BKV kérdését semmi szín alatt nem tudják megoldani egyedül.
A BKV belső adósságállománya 800 milliárd forintra rúg, míg a közvetlen banki adósságállománya 77 milliárd. A főpolgármester szerint a mostani 19 milliárdos mentőösszeg arra elég, hogy ezt az évet átvészelje a cég. A kormány persze nem ingyen segíti ki a fővárost, Budapest úgy kompenzálja a támogatást, hogy állami tulajdonba adja az Operettszínház két épületét, a Műcsarnok mögötti platánost pedig a Szépművészeti múzeumot taccsra vágó Andrássy-negyed névre keresztelt kiterjedt kulturális projekt oltárán áldozzák fel - írta a
Hírszerző.Mindeközben az idén 55 éves József Attila Színház is megszűnhet önálló intézményként létezni, a főváros vezetése legalábbis arra kérte az intézmény igazgatóját, hogy a következő évadtól ne hosszabbítsa meg a munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak szerződését. Az állandó társulat tehát utcára kerül, az épületre pedig hamarosan hasznosítási pályázatot ír ki a tulajdonos önkormányzat.
Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint a színház igazgatója, Méhes László csak pánikot kelt, és a jövőben is csak színház működhet a József Attila helyén, de szerinte meg kell próbálni az önkormányzati támogatás nélküli színházműködtetést. Valószínűleg így tesz a főváros a Mikroszkóp Színpad utódjával, a Kabaré24-gyel is, melynek vezetője, Verebes István a pénzügyi helyzet tarthatatlansága miatt már lemondott posztjáról.
A Tűzraktér napjai meg vannak számlálva
A Tűzraktér jövője a fentieknél is kilátástalanabbnak tűnik, esetükben ugyanis a VI. kerületi önkormányzat gazdasági okokra hivatkozva azt kérte, március 31-ig ürítsék ki az épületet. Terézváros önkormányzata azt mondja, nem kívánják ellehetetleníteni a kulturális műhelyek munkáját, de indokolatlannak tartják, hogy „gyakorlatilag fillérekért” adják bérbe a Hegedű utcai épületet. Közben a Facebookon a Tűzraktér megmentéséért már szerveződik egy esemény – Megvédjük a Tűzrakteret címmel, közel ötezer támogatóval. Van, aki vidékről utazik fel, hogy részt vegyen a március végi akcióban, mások pedig azt írják, kaja helyett repülőjegyet vesznek, hogy ott lehessenek.
Mindezen túl tervben van a Trafó állami kézbe bocsátása is, ami azért is nehéz ügy, mert tavaly decemberben a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, a Petőfi Csarnokot beolvasztják a Trafóba, és a Pecsa épületére is hasznosítási pályázatot írnak ki. A Trafó ugyanakkor 25 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat a tervek szerint, ami Szabó György intézményvezető Népszabadságnak adott nyilatkozata alapján azt jelentené, hogy programokra szinte egyáltalán nem jutna pénz.
Budapest e nélkül is eladhatatlan?
A Hírszerző arra volt kíváncsi, a főváros szétcincált, közel 2 milliárd forintos elvonással szembenéző kulturális élete mennyiben befolyásolja a budapesti turizmus jövőjét, de a szakértők egybehangzó véleménye az, hogy most e nélkül is elég nagy kihívás eladni külföldön Budapestet, amely nem éppen számít vonzó célpontnak.
Három évvel ezelőtt még sokkal inkább volt vonzó kulturális-városnézős célpont Budapest, azóta azonban közbejött a gazdasági válság és a magyar belpolitika visszásságaira érkezett kínos külföldi reakciók, amelyek folyamatos névrontást, illetve PR-rontást vonnak maguk után külföldön – mondta a Hírszerzőnek Fazekas Kata, a Rudolf SPA Hotels értékesítési és marketingvezetője.
A szakember szerint már nem a város szépsége és kulturális felhozatala az, ami ide vonzza a külföldieket, hanem sokkal inkább az egészségturizmus (fürdők, olcsó fogászati kezelés), és az európai viszonylatban olcsó szálláshelyek.
Egy neve elhallgatását kérő turisztikai szakember szintén azt mondta a Hírszerzőnek, hogy Budapest külföldi sajtóvisszhangja most a lehető legrosszabb, de szerinte nem csak a politikai események miatt, hanem többek között a túlszámlázó éttermek, taxisok, vagy éppen a túlárazásairól elhíresült, és ezzel csúnyán eljátszott Forma-1 miatt is.
A party-k mentik meg a fővárost
Budai Zsolt turisztikai szakember szintén azt mondta lapunknak, hogy nem a kulturális programok csábítják Magyarországra a külföldieket. Kivételt képeznek ez alól az olyan nagyobb bulik, mint a Sziget Fesztivál, vagy az olyan nagyobb szabású kulturális rendezvények, mint a Tavaszi Fesztivál. Sajnos azonban ez utóbbival kapcsolatban is fel-fel merülnek problémák, az egyik budapesti beutaztató iroda munkatársa ugyanis a Hírszerzőnek azt mondta, évről-évre kevesebb rangos előadót tudnak meghívni a rendezvényre.
Budai szerint az egészségturizmuson kívül a party-turizmus és a kocsmatúrák népszerűek most Budapesten, a britek például kifejezetten szeretnek legénybúcsút tartani fővárosunkban. A szakember lapunknak azt mondta: ha valamilyen hatása mégis lesz a szállodaiparra a kulturális intézményrendszer szétzilálásának, és a jelentős forráskivonásnak, az fél évig még biztosan nem érezteti a hatását.
„Gyere ide, olcsók vagyunk”
Kicsit másképp látja a fennálló helyzetet az egyik skandináv területre fókuszáló beutaztató iroda, akik szerint nem a pénzelvonás, vagy a források átcsoportosítása a legnagyobb baj, hanem hogy nagy a bizonytalanság, sosem lehet előre tudni, milyen kulturális programokat ajánlhatnak ki a külföldi turistáknak. Ha lenne egy-két olyan intézmény, vagy program, amelyik biztos lábakon áll, és nem húzhatják ki alóla a talajt egyik pillanatról a másikra, akkor a turizmus is stabilabban működne – véli az iroda egyik munkatársa.
Mivel ez az iroda rendelkezik kulturális csomagokkal, eddig rengeteg jegyet adtak el külföldön a Szépművészeti Múzeum kiállításaira, ezért számukra kifejezetten nagy érvágás a múzeum felújításának megfúrása, illetve hogy ennek következményeként az intézmény most ott áll leszervezett kiállítások nélkül.
Az iroda neve elhallgatását kérő munkatársa szerint az is óriási baj, hogy a nemzeti marketing egyetlen jelmondata évek óta az: „gyere ide, mert olcsók vagyunk”, vagyis nincs konzekvens kommunikáció arról, miért érdemes idejönni.
A szakember szerint egyre kevesebb a biztos dolog, egyelőre a Müpát, az Operát, egyes koncerteket és fesztiválokat még ki tudnak ajánlani, de egyre jellemzőbb, hogy inkább az állami pénzektől független magánvállalkozásokra támaszkodnak munkájuk során.
