Budapesti olimpia nem lesz, de az Orbán-kormány úgy csinál, mintha lenne

2019. június 9., 18:44

Szerző:

Bár Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt 2017. február 22-i találkozója nyomán Budapest és a Magyar olimpiai bizottság visszavonta a 2024-es olimpia megrendezéséről szóló pályázatot – a Momentum által kezdeményezett népszavazás előtt hátráltak meg –, Fradiváros kivételével egyik sportlétesítmény építkezését sem állították le – derül ki a Népszava cikkéből.

  • A közös magyar-szlovák rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokságra 22 ezer férőhelyes sportcsarnokot építenek  Budapesten, amelyben olimpiai kézilabda- és kosárlabda-mérkőzéseket is lehet tartani.
  • Épül 5-6 ezer férőhelyes jégcsarnok is, ahol csak a jégkoronpályát kell lefedni, hogy megrendezhessék küzdősportok olimpiai számait.
A tervezett atlétikai stadion látványterve
Fotó: Napur Architect Kft.
  • A Budapesti Teniszközpont felépítése várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül.
  • A Művészetek Palotája mellett 4-5 ezer férőhelyes konferenciaközpont épülhet, amely súlyemelő-versenyek helyszíne lehet.
  • Csepelen építenek fel 40 ezer férőhelyes stadiont, ahol a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezik. A lelátót úgy készítik el, hogy hatvanezresre lehessen bővíteni. Ennek az építkezésnek a költségeit 120 milliárd forintra becsülik.

Ami Fradivárost illeti, az a korábbi Építők-sporttelepen, tizenhat hektáron épült volna fel, hogy a klub összes szakosztály a egy helyen lehessen. Koordinálására meg is alakult a Fradiváros Zrt., amelyhez 2016-ban 10 milliárd 2017 végén pedig újabb 15 milliárd forintot kapott  előkészítésre. Azóta néma csend honol a beruházás körül. 

A kérdés csak az, hogy Budapest legkorábban mikor rendezhet olimpiát. a 2024 es nyári játékokat ugyanis Párizsban tartják, 2028-ban pedig Los Angeles következik, ha pedig a fel-felröppenő híreknek megfelelően Phenjan és Szöul közösen pályázna a 2032-es olimpia megrendezésére, Budapestnek legkorábban 2036-os nyári játékokra lenne esélye.

13:07

Április 30-án az MBH Bank szerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, melyben megállapodnak arról, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a közvetítői feladatok ellátásának jogát konzorciumban nyerte el, nyílt közbeszerzés keretében, így az EU-s forrásokból a vállalkozásoknak szánt, már korábban bejelentett KKV Technológia Plusz Hitelprogram nulla százalékos kölcsönei április 30-tól, míg az otthonfelújítási program terméke várhatóan nyár elejétől lesz igényelhető a MBH Bank által üzemeltetett, 154 bankfiókban elérhető lakossági és vállalkozói MFB Pont Plusz pontokon.