Népszavazást kezdeményeztek arról, hogy ne épüljön atlétikai stadion Csepelen, inkább az egészségügyre költsenek

2019. június 7., 11:52

Szerző:

Kassai Dániel, az LMP volt politikusa, a XVIII. kerület önkormányzati képviselője összesen négy népszavazási kezdeményezést nyújtott be – írja a hvg.hu.

 „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?"

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést a jelenleg nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeken kívül Magyarország miniszterelnöke esetében is el kelljen végezni?"

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?"

A tervezett stadion látványterve
Fotó: Napur Architect Kft.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?"

A stadionnal kapcsolatban Kassai Dániel  a lapnak azt mondta, hogy számításai szerint

2010 és 2020 között az Orbán-kormány 350 milliárd forintot költ 32 stadionra,

és ebben még nincs benne a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra készülő stadion, amely a becslések szerint 120 milliárd forintba fog kerülni. Nem stadionokra, hanem működő egészségügyre van szükség, ezért le kell állítani az értelmetlen gigaberuházásokat, és végre oda kell terelni az állami forrásokat, ahová valók – tette hozzá Kassai Dániel. 

A második kérdés azért szerepel a népszavazási kezdeményezésben, mert Orbán Viktor miniszterelnökként nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon. Kassai Dániel szerint azonban jogos elvárás, hogy az országot vezető kormányfővel szemben „ne merüljön fel semmilyen biztonsági kockázat, ne legyen zsarolható”.

Április 16-án, kedden elindult a központi szúnyoggyérítés, amelyet évek óta a katasztrófavédelem irányít. Tavasszal túlnyomórészt a lárvák elleni biológiai védekezés zajlik. A szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.