Az egyházi iskola diktál: elküldi a nem katolikus gyerekeket
Buszokkal viszik más városokba, akik nem akarnak hittanra és misére járni. A katolikusok átvették a város egyetlen iskoláját, a misét megtagadó tanároknak felmondanak. Írásban kell indokolni, hogy mi a baj a katolikus oktatással. A katolikus igazgató az új ötvenes éveket látja eljönni, katolikus kivitelben. Aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti szabadságért, de kicsi az esély a győzelemre.
„Ha nem elfogadható a szentmisén való részvétel, akkor nem kell aláírni a szerződést” – mutatott ajtót a keceli általános iskola katolikus egyház által delegált igazgatója egy pedagógusnak. Az iskolát az önkormányzat ugyanis szeptembertől átadja az egyháznak, amely bevezeti a hitoktatást és a kötelező misét is.
Nehéz helyzetbe kerülnek azok a diákok is, akiket szüleik nem katolikusnak szeretnék nevelni, mivel más iskola nincs a városban. Így szeptembertől napi 20-30 kilométer buszozás vár a gyerekre, ha törvényben rögzített jogával élve világnézetileg semleges oktatásban venne részt. Az önkormányzat és a katolikus vezetés bízik abban, hogy ezeket a hátrányokat senki nem vállalja, és így az iskola sikerrel indulhat el - számolt be a nagy vihart kavart esetről az
Index.Kecel egyetlen általános iskolájának átadását már márciusban megkezdték, de az iskola akkori igazgatója és a helyiek is csak a Petőfi népe egy cikkéből értesültek a tervről. A tudósítás Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozatát idézte, amelyben mellékesen azt is megemlítette, hogy szeptembertől az egyházé a keceli iskola. Hivatalosan csak egy hónappal később jelentették be az önkormányzat szándékát, és májusban szerveztek lakossági fórumokat, amelyeken az önkormányzat a keceliek lelkesedését tapasztalta.
„A felmérések szerint 75-80 százalékban támogatták a javaslatot. Kecel amúgy is 90 százalékban római katolikus település.” – indokolta a döntést a polgármester. Haszilló Ferenc elmondta, hogy a képviselő testület is egységes volt: 6:1 arányban szavazta meg az iskola átadását.
A testület döntésének egységét más megvilágításba helyezi, hogy az egyik képviselő, Berger József rögtön igazgatóhelyettesi posztot is kapott az új iskolában. A lakosság lelkesedéséhez pedig hozzátartozik, hogy a polgármester elmondta: ha egy szülő nem akarja a katolikusokhoz járatni gyerekét, írásban kell megindokolnia a döntését.
Amellett, hogy a világnézeti kérdések kötelező megvallása, névvel, címmel, diktatórikus időket idéz, egy 9000 fős városban más problémát is felvet. „Ez egy kisváros, mindenki ismer mindenkit. Sokan nem merik aláírni még a népszavazási kezdeményezésünket sem – árnyalta a polgármester által festett képet az iskolaátadás ellen indított civil mozgalmat vezető Melkvi Csilla. – A szülők attól tartanak, hogy a gyerekeiken csattan majd az ostor, a pedagógusok az állásukat féltik. Nem mernek beszélni.”
Melkvi elmondta, hiába védekezik az iskola azzal, hogy a környező települések állami iskoláiba ingyen buszt biztosítanak. „A szülők nem akarják kiszakítani megszokott környezetükből a gyerekeiket. Ki akarná a 6-10 éves gyerekét más városba utaztatni? Az utazással sok idő elmegy, és mire visszaérnek, már nem tudnak külön órákon, sporton részt venni, ezekről le kell mondani.”
Az igazgató azzal nyugtatta a zúgolódókat, hogy aki nem akar hittanra járni, az erkölcstan órákon vehet részt. Ehhez képest az aláírandó nyilatkozaton nincs választási lehetőség, csak a hittant lehet választani. „Az a gyerek, amelyik nem jár be hittanra, igazolatlant kap, és ez kirúgáshoz is vezethet” – idézte fel, milyen választ kapott az új igazgatótól, amikor azt tudakolta, lehetséges-e, hogy a gyereke ne vegyen részt a katolikus szellemiségű órákon.
