Nem várt helyről kaptak támogatást a szakszervezetek a cafetéria rendszerének átalakítása elleni küzdelemhez
Nem várt helyről kapott segítséget a cafetéria rendszerének átalakítása miatt folyó tiltakozó akciójához a Magyar Szakszervezeti Szövetség: a költségvetés tervezetéről készült elemzésében a jegybank is megállapította, hogy a béren kívüli juttatások jelentős részének megadóztatása miatt negyedével csökkenhet az érintettek ebből származó éves nettó jövedelme. Ezzel szemben az MNB szerint az intézkedésnek a költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása szinte elhanyagolható.
„A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési jelentés címet viselő dokumentumában. A jövő évi büdzsé tervezetének elemzésé során azt is megállapították: a szabályok változása miatt csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme.
Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a MASZSZ számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.
A „cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább” – írja a jegybank.
Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
