Torokszorító nyomorban él a magyar gyerekek egyharmada
Ritka rossz a magyar gyerekek helyzete – írja a hvg.hu az Eurostat kimutatására hivatkozva. A 18 éven alattiak 33,6 százaléka él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben. Ennél csak Romániában, Bulgáriában és Görögországban rosszabb a helyzet az Európai Unió tagországai között, a román gyerekek majdnem fele él szegénységben.
Az Eurostat három feltételt határoz meg, hogy mi alapján számít valaki szegénynek. A három feltételnek nem kell együttesen teljesülnie, egy is elég ahhoz, hogy valaki ehhez a kategóriához tartozzon:
- az ország mediánjövedelmének 60 százalékánál kevesebb pénzből él a szociális juttatásokat is beleszámítva,
- a depriváció kilenc mutatója közül legalább három igaz rá, például hogy nem tudja melegen tartani a lakását, nem képes fizetni a váratlan költségeket, megcsúszik a rezsi fizetésével, vagy nincs mosógépe,
- vagy olyan háztartásban él, ahol a munkaképes korúak a lehetséges munkaóráik kevesebb, mint 20 százalékában dolgoztak vagy tanultak az előző egy évben.
A legjobban a dán, finn, szlovén és cseh gyerekek élnek, náluk a szegénységi érték 14–17 százalék körül mozog. A legtöbb EU-tagországban csökkent a veszélyeztetett gyermekek száma 2010 és 2016 között. A legnagyobb mértékű csökkenés Lettországban volt, ahol a hat év alatt 42,4 százalékról 24,7 százalékra csökkent a szegény gyerekek száma. Uniós szinten a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett 18 év alattiak száma 27,5 százalékról 26,4-re változott 6 év alatt. Magyarország 5,1 százalékos javulást mutat, de az eredmény még így is ijesztően magas.
