Megpróbálja értelmezni az MTA TK főigazgatója, hogy milyen a liberális vagy illiberális kutatás
A magyar politikai közbeszédben minden valódi jelentés nélküli szitokszóként használják a liberális kifejezést, ezért az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatási tevékenységével kapcsolatban visszautasítja használatát – mondta Rudas Tamás, az MTA TK főigazgatója a 168 Óra érdeklődésére.
Schmidt Mária lapja, a Figyelő újabb, ezúttal liberálisnak tartott kutatók feketelistájával állt elő. Az MTA TK azon kutatóit sorolták fel, akik a Figyelő szerint túl sokat foglalkoznak a migrációval, a genderelmélettel, a homoszexualitással. Továbbá azokat, akik a név nélkül írt cikk szerint keveset publikálnak. Rudas Tamás a kutatóközpont honlapján rövid nyilatkozatban tette helyre a listázást.
Ebben leszögezte, hogy büszkék a kutatóikra, és náluk a kutatók szabadon választanak kutatási témát, mivel „csak a szabad, kíváncsiság által vezérelt témaválasztásból származik igazi innováció”.
A főigazgató a Figyelő állításairól a 168 Órának elmondta: nem jelenthető ki, hogy kevés tanulmány készül. Egy publikációhoz, – ami a kutatás által feltárt tényeket tartalmazza –, mindig egy megalapozó kutatás vezet.
– Egy kutatási pályázat előkészítése, beadása és a döntés legalább egy évet vesz igénybe. Ha a pályázat sikeres, a kutatást végre kell hajtani, ez gyakran több éves programot jelent, csak utána kerülhet sor az eredmény publikálására. Az eredményekről intézeti vitákat tartunk, a kutatók nemzetközi konferenciákon ismertetik és a kapott visszajelzést beépítik a publikációba. Egy rangos publikáció átfutási ideje a tudományos folyóiratok szerkesztőséghez való benyújtáshoz képest gyakran két év. Így egy-egy kutató tekintetében az éves publikációs aktivitás ingadozása elkerülhetetlen – magyarázza a főigazgató.
Schmidt Mária lapjának egyik következtetése az, hogy a kutatóközpontban folyó kutatások fő irányvonalát erős liberális szemlélet jellemzi.
– A liberalizmus egy több évszázad óta létező filozófiai és ebből levezetett politikai nézetrendszer, amelynek valódi tartalma különböző időkben és különböző országokban meglehetősen eltérő volt. A jelenlegi magyar politikai közbeszédben sokan minden valódi jelentés nélküli szitokszóként használják ezt a kifejezést. A kifejezés ilyen használatát kutatási tevékenységünkkel kapcsolatban mindenképpen visszautasítom.
Tekintettel a valódi liberalizmus sokarcúságára a liberális kutatási szemlélet, ha bármit jelent egyáltalán, leginkább a kutatási témák, módszerek és megközelítések sokféleségét jelentheti
– közölte a főigazgató.
Arra a kérdésre, hogy milyen a nem liberális szemléletű kutatási irányvonal, a főigazgató nem tudja a választ.
Mindenesetre kutatási irányvonalra vonatkozó utasítást vagy javaslatot senkitől nem kaptak, nem is kaphatnak. A náluk folyó kutatások jelentős része olyan releváns társadalmi kérdést vizsgál, ami a kutatók saját tudományos érdeklődésével vág egybe. Másik része kívülről elnyert kutatási támogatáson alapul, ahol a pályázat kiírója kisebb vagy nagyobb mértékben meghatározza a pályázható témákat. Végül vannak olyan kutatások, amelyekben a partnerek felkérése alapján vesznek részt.
– Az így kialakuló kutatási portfóliót rendszeresen vizsgáljuk abból a szempontból, hogy kellően foglalkozunk-e minden lényeges, a területünkre tartozó problémával
– mondta Rudas Tamás.
