A lex Mocsai után tovább lazítja a tudományos fokozatok megszerzését az Orbán-kormány
A korábbi szigorú tudományos követelmények lazításával olyan személyek is elnyerhetik az egyetemi tanári tudományos fokozatot vagy alapíthatnak doktori iskolát, akiknek a korábbi időkben vagy esélye sem lett volna, vagy még további hosszú évek munkájával nyerhették volna csak el – írja az Index a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által kidolgozott új szabályrendszer alapján.
Az új szabályok nem csak a tudományos fokozatok értékét rontják, hátrányosan érintik a fiatal kutatókat is
– hívták fel a portál figyelmét a MAB munkájára rálátó források.
Mint kiderült, a MAB-ban ülő szakemberek jelentős részét egy éve lecserélte a magyar kormány olyan személyekre, akik a tudományos életben csekélyebb szakirányú tapasztalattal rendelkeztek, többen már ekkor aggodalmasan tekintettek a jövőbe, úgy tűnik, hogy nem alaptalanul:
- Az egyetemi tanári fokozat elnyeréséhez korábban az MTA doktorának kellett lenni. Most már nem kell a fokozat megszerzése, sőt, elég a doktori címhez szükséges tudományos publikációs tevékenység 75 százalékát letenni.
- Korábban a professzori kinevezésekben az oktatói tevékenység minőségét is mérték, az új szabályok inkább mennyiségi követelményeket támasztanak. A diploma-, szakdolgozat-, illetve tudományos diákköri témavezetés előírásának megfelelhetnek a 20-25 éve pályán lévő oktatók, de a külföldről hazatérő oktatók és a tehetséges fiatalok pusztán a hiányzó idő miatt nem. Az előmenetelük ellehetetlenítése vagy külföldre űzi őket, vagy pályaelhagyást eredményezhet.
Lex Mocsai
Emlékezetes, hogy 2017-ben az Orbán-kormány úgy változtatta meg a rektori kinevezések feltételeit, hogy az olimpiai bajnoki cím a tudományos doktori fokozattal egyenértékűvé tették. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy Mocsai Lajost kinevezhessék a Testnevelési Egyetem rektorának.
Mocsai Lajos átvette a díszdoktori címe átvételekor a Debreceni Egyetem tanévnyitójánA felsőoktatási intézményekben doktori iskolák adhatnak doktori címeket, de ilyen iskolákat eddig csak komoly tudományos követelményeknek megfelelő intézmények hozhattak létre, illetve működtethettek.
Az új szabályok szerint elég azt vizsgálni, hogy a doktori iskola megalapításánál meghatározott céloknak megfelelőnek tűnik-e a felállítandó doktori iskola működése, már nem szempont, hogy MTA-doktorok megfelelő számban oktassanak, vagy elegendő a tudományos publikációval rendelkezzenek. Az objektív szempontoknál viszont felemelték a törzstagokra vonatkozó korhatárt 65-ről 70 évre, ám úgy, hogy nem feltétel, hogy legalább öt publikációja legyen az illetőknek az elmúlt öt évükből.
Számos részletező szabály változott, de a szakmai kritikák szerint ez elsősorban olyan intézményeknek és személyeknek kedvez, amelyek eddig nem feleltek meg a szigorúbb követelményeknek.
A doktori iskolák például már alkalmazhatnak olyan személyt is az iskola vezetésére, akinek máshol főállása van (ezt csak kivételes esetben engedték), ráadásul az MTA doktorának sem kell lennie.
A változásokat ellenzők szerint az új szabályok rontják a doktori iskolák és a tudományos fokozatok megítélését.
Ezt már mi tesszük hozzá, hogy a kormánypártok által többször hangoztatott narratíva, hogy a tudományos élet olyan szabályok szerint működött, ami kizárta a jobboldali, konzervatív tudományos felfogást. Az új szabályok abba az irányba mutatnak, hogy ha valami eddig nem ment a teljesítménnyel, akkor a szabályok átalakításával, felpuhításával majd megtörténhet. Hozzáteszik, az új szabályok annyira rugalmasak, hogy a szakmai felülvizsgálatok, egyéb minőségbiztosítási folyamatok hatékonyságát is rontják.
Az Indexnek nyilatkozók szerint a kormányhoz lojális egyetemeken bizonyos beosztásban „az MTA doktori címét inkább titkolja, akinek van, mert ez kellemetlenséget okozhat neki a munkahelyén”.
