Lázár János nem mondott igazat, most pedig nem akarja nyilvánosságra hozni az Európai Bizottság levelét

Csak a Pintér Sándor által közölt lista szerinti elszámolást ajánlotta figyelmünkbe Lázár János, amikor a 104. kormányinfón arról kérdeztük a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy meg tudja-e mondani, pontosan mekkora összeget emésztett fel a határzár megépítése. A kancelláriaminiszter ugyanis – mint megírtuk – sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság elutasította a magyar kormány kérelmét, amelyben a kerítés költségeinek felét követeltük Brüsszeltől.

A magyar kormány vélhetőleg túlment egy határon

Lázár János a 168 Óra kérdéseire hárított, szerinte a kabinet tételes listát közölt az Európai Bizottsággal, de amikor felhívtuk a figyelmét, hogy ebben a korábban Pintér Sándor belügyminiszter által nyilvánosságra hozott elszámolásban még csak nem is szerepel a kerítésépítés egyébként beláthatatlan költsége, a kancelláriaminiszter már nem tudott bővebb felvilágosítással szolgálni. Arra pedig, hogy a kerítésen túli határvédelmi költségek esetében számít-e a magyar kormány uniós támogatásra, Lázár azt mondta,

az Európai Bizottság leveléből az következik, hogy semmilyen erőfeszítésünket nem támogatják.

Amikor a 168 Óra a bizottsági levél nyilvánosságra hozatalára kérte a minisztert, Lázár elutasító választ adott, és Brüsszelhez irányított minket. A bizottság biztosan odaadja maguknak a levelet – mondta.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor szeptember elején levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Calude Junckerhez, és úgy fogalmazott: „Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje.” A kérdésekre egyedül a BM reagált, ők is csupán annyit, közérdekű adatigényléssé minősítik át a megkeresést. Ennek határidejét pedig egyszer meghosszabbították, majd pedig Pintér Sándor a Népszavának megküldött és a parlament honlapján egyszerre közzétett válaszában is csak egy táblázatot közölt.

Márpedig ebből az Orbán által korábban konkrétan megnevezett határkerítés, valamint a határvadász egységekre fordított összegek nem derülnek ki.

A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot számolnának el. Ebből 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, idén viszont – noha menekült lényegében nem is jött az országba – az év első hat hónapjában 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek el „határvédelmi költségekre”. A legnagyobb tétellel, két év alatt 99 milliárddal a rendőrség számolt, az elszámolásból azonban az is kiderül, hogy a második legnagyobb költséget, összesen 83,8 milliárd forintot a „büntetés-végrehajtás” jegyzi, magyarán a kormány a menekültek fogva tartására költött el ennyit – idén például hat hónap alatt 33 milliárd forintot.

Az elutasításra egyébként már szeptember eleje óta számítani lehetett, hiszen az Európai Bizottság illetékesei többször is egyértelművé tették: Brüsszel nem fizet kerítésekért és falakért. Ennek ellenére Lázár kifakadt a kormányinfón, szerinte ugyanis Magyarország intézkedései már csak azért is indokoltak, mert Európán továbbra is jelentős a migrációs nyomás, ráadásul szerinte Brüsszel éppen ma is olyan döntést hozott, amellyel újabb ötvenezer menekült  tagállamok közötti szétosztását tette kötelezővé.

Ráadásul a helyzet pikantériája az, hogy maga Lázár 2015 nyarán még azt mondta, eszük ágában sincs pénzt kérni Brüsszeltől a kerítésre. Akkor a magyar kormány többek közt éppen azzal indokolta a szerb határra épített határzár létjogosultságát, hogy az EU magára hagyta Magyarországot a határok megvédésében.

„Az unió egyetlen eurócenttel sem támogatja a magyar határvédelmet” – hangoztatta Lázár még 2015 júliusában. Csakhogy ez akkor sem volt igaz, és ma sem az.

Máig ugyanis már mintegy 900 millió eurót kapott Magyarország határőrizeti és rendészeti kiadásokra az EU-tól, ebben a költségvetési ciklusban, azaz 2020-ig pedig összesen 71 milliárd forintnyi támogatást kap kizárólag határvédelemre. De Magyarország már a 2007–2013 közti időszakban is majdnem 60 millió eurót kapott a Külső Határok Alapjából, a mostani uniós finanszírozási ciklusban, 2014–2020 között pedig 40,8 millió euró jut csak nekünk a Belbiztonsági Alapból, kimondottan határvédelemre. Ráadásul a kormány kétszer is folyamodott pluszpénzért a legnagyobb menekültkrízis idején, Brüsszel pedig jóvá is hagyta ezeket a kérelmeket.