Karácsony: ha a Fidesz kétharmadot szerez 2018-ban, vége lehet az önkormányzatiságnak

A Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje, zuglói polgármester látott olyan kormánypárti tervezetet, amely felszámolná a budapesti kerületeket.

2017. december 18., 17:42

Szerző:

Karácsony Gergely látott már olyan tervezetet, amelyről korábban Tarlós István főpolgármester is beszélt, azaz amely azzal számol, hogy amennyiben meglesz 2018-ban a Fidesz-KDNP kétharmada, azonnal módosítják az önkormányzati törvényt, s lényegében felszámolják a közvetlen helyi képviseleti rendszert. Elsősorban mindez – s a Párbeszéd és ma már az MSZP miniszterelnök-jelöltje is erről beszélt – a fővárosi önkormányzatokat, pontosabban a kerületeket érintené.

Ez a verzió egyébként már sokszor felmerült, miközben az „ernyő", a fővárosi önkormányzat egyre erőtelenebb a kormánnyal szemben. Amint arról a 168 Óra többször is írt: az Orbán-adminisztráció ugyanis az elmúlt hét évben folyamatosan elvonta Budapesttől az adókat, a fejlesztési forrásokat, az állami és uniós tá­­mogatásokat, ellenben meghagyta az önkormányzatnak a legnehezebb feladatokat, például a BKV működtetését vagy a 3-as metró felújítását.

Az előző önkormányzati választás előtt ugyan még úgy tűnt, épp a kerületvezetőket erősítette meg a kabinet a választási szabályok önkényes módosításával, ám most mégis úgy tűnik, a fővárosi Fidesz elbukott a kormányzati akarattal szemben: ha módjuk lesz rá, meg is valósítják a vélhetően a budapesti adóbevételek begyűjtését célzó terveket.

Mindez erőteljes magyarázatként szolgálhat például arra, hogy Kocsis Máté, a Fidesz-KNDP sikeresnek mondható józsefvárosi vezetője miért mond le kerületéről, s indul inkább egyéni országgyűlési képviselői mandátumért már 2018-ban.

Karácsony, aki tagja a fővárosi közgyűlésnek, s maga is kerületi polgármester, elfogadhatatlannak tartja a tervet, de a miniszterelnök-jelölt nemcsak Budapest miatt aggódik, szerinte ha Orbán Viktor újabb kétharmados parlamenti többséghez jut, az országszerte az önkormányzatiság felszámolásával járna. A Párbeszéd társelnöke szerint ezt is mérlegelnie kell az ellenzéki pártoknak, ahogyan a választópolgároknak is.

A Párbeszéd társelnöke egy hétfői háttérbeszélgetésen azt mondta, arra készül, hogy februárra megvalósul az összefogás, ezért vészforgatókönyvet nem készít, a Demokratikus Koalíció (DK) csatlakozására pedig az utolsó lehetséges pillanatig kész várni. A Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje egy tiszta MSZP-listát nem fog vezetni, de nem is készül erre, mert szerinte a többi ellenzéki párt is rájön, hogy ha nem változtat, „bohózattá válik" a választás a baloldal számára.

Az MSZP programbemutató nagygyűlése MSZP-elnökség, Molnár Gyula és Karácsony Gergely
Fotó: MTI/Illyés Tibor

A politikus az eseményen arról beszélt, hogy az utóbbi időszakban az ellenzéki pártok egy része kezdte „elengedni" a 2018-as választást. Számukra nem az az elsődleges kérdés, hogy van-e esélye egy ellenzéki fordulatnak, sőt még az sem érdekel senkit, hogy ha a Fidesz nyer, akkor milyen többsége lesz – tette hozzá.

Ehelyett kezdtek arra felkészülni, hogy egy újabb választási vereségből ki tud felállni – fogalmazott.

Egyáltalán nem értett egyet azzal, hogy elég, ha az egyéni körzetekben való koordinált indulásról megállapodnak. Szavai szerint ha ebben a formában vágnának neki a választásnak, akkor hat baloldali ellenzéki lista lenne, amelyek közül három vagy négy nem érné el a parlamenti küszöböt és a rengeteg elvesztegetett listás szavazat mellett sok egyéni körzetet is veszítenének.

Az összefogás nem garantálja a választási győzelmet, de szükséges feltétel – szögezte le Karácsony. A Párbeszéd ezért tért vissza ehhez a korábbi álláspontjához és úgy látják, hogy ez az együttműködés még kialakítható. Az MSZP, a Párbeszéd és a Liberálisok támogatják a közös listát, a DK és az Együtt nem, de a jelöltállítás februárban indul, ezért közjogi értelemben addig nem kell eldönteni ezt a kérdést – hangsúlyozta Karácsony.

A DK-nak politikai érdeke a külön listás indulás, mert egy „időmérő edzésként" tekintenek a mostani választásra – fogalmazott. Eközben viszont az ő szavazóik pártolják leginkább a közös listát, ezért ez a kérdés még nem dőlt el –vélte.

A komolyan vehető felmérésekben a DK öt-hat százalékon áll, ezért az sem egyértelmű, hogy képesek-e megugrani a parlamenti küszöböt – tette hozzá.

Október 23. - Ellenzéki pártok vezetői Nagy Imre szobránál Molnár Gyula, Karácsony Gergely és a haragosnak látszó Gyurcsány Ferenc
Fotó: Szigetváry Zsolt

Karácsony megjegyezte, hogy a DK-ra az utolsó pillanatig várni kell, mert ha azt érzik, hogy a csatlakozás a politikai érdekük, akkor nem maradnak ki. Hozzátette, hogy még az Együtt részvételében is bizakodik, de az ő csatlakozásukat kevésbé látja valószínűnek. Ha nem jön létre az összefogás, akkor újra kell gondolni a kérdést, mert csak „egy közös listás indulás esetén vagyok miniszterelnök-jelölt" – nyomatékosított. Hozzátette, hogy egy olyan listához, „amelyiken az van, hogy Magyar Szocialista Párt, ahhoz én nem kellek". Ha az MSZP önállóan akar bejutni a parlamentbe, a saját listájával, az egy szuper ötlet, de ezt egy szocialista vezetőnek kell megoldania – közölte.

Ha az ellenzék korrigálja a politikai stratégiáját, akkor meg lehet nyerni a választást – mondta a politikus.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke Karácsonyt azzal erősítette meg, hogy szerinte 2018-ban nem valósulhat meg egyszerre kormányváltás és politikai megújulás a baloldalon. De 2014-hez képest előrelépés történt, hiszen más egy Karácsony Gergely által, mint egy szocialista által vezetett összefogás-lista.

11:08

Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Ez minden idők harmadik legalacsonyabb értéke, aminek meg is látszik az eredménye: egy városnyi lélekszámmal lett kevesebb Magyarország.