Erre kellett a kétharmad, a Fidesz mindent beleerőszakol az alaptörvénybe, amihez csak kedve támad

2018. június 14. 09:06 - szerző: Biró Marianna

Egy nap alatt rájött a kormánypárti frakció, hogy nem a kabinetet kell kérlelnie, hanem javaslatot benyújtania az alaptörvény hetedik módosításához. Beleírnák az alkotmányos szabályokba a kereszténység védelmét és a hajléktalanság betiltását, de van itt más is.

Teljesen egyértelmű, hogy a Fidesz-frakció kérése az Orbán-kormánytól arról, hogy a hajléktalanság betiltásával egészítsék ki alaptörvény-módosító csomagjukat, csak az ötlet nyilvánosság előtti teszteléséhez kellett. Miközben ugyanis a nyilvánosság visszhangzott a Bajkai István által bejelentett elképzeléstől, a kormányzati közvéleménykutató központban megfelelően pozitív fogadtatásra lelt ahhoz, hogy

egyetlen nap alatt maga a Fidesz-frakció is rájöjjön, a hajléktalanság betiltásához nem kell a kormány, hiszen a pártnak kétharmados többsége van a parlamentben, és ez dönt az alaptörvény módosításáról.

A röhejes performanszot két még röhejesebb módosító javaslatcsomag tetézi, amelyek most a 168 Óra birtokába kerültek, de amelyek benyújtásának módjáról Harangozó Tamás szerda este Facebook-oldalán annyit már írt:

Harangozó az alaptörvényes javaslatot közzé is tette, emlékeztetve arra: a Fidesz törvényalkotási bizottsági tagjai szerda este fél nyolckor álltak elő terveikkel, magyarán egyetlen éjszaka alatt újraírták a kormány alaptörvény-módosító csomagját, méghozzá úgy, hogy a bizottság ellenzéki tagjainak erre sem reagálási lehetősége, sem érdemi vitalehetősége nem lesz. „Teljesen törvénytelenül olyan új szabályokat tesz bele, amik az eredeti javaslatban nem szerepeltek. Ezért egy kistelepülési jegyzőt is ki kéne rúgni, ezek meg majd holnap 9:30-kor többségi szavazással megállapítják, hogy minden rendben” – írta Harangozó felháborodottan, ami annyit tesz, hogy néhán yórán belül

a kormánypárti többség el is fogadja a változtatásokat, hiszen a jövő hét elején a Fidesz-KDNP kétharmada hetedszer is módosítja majd az alaptörvényt, s elfogadják a Stop Sorosnak nevezett féltucat törvényt módosító jogszabály-csomagot is.

Az alaptörvény-módosítás módosítására vonatkozó, a 168 Óra birtokában lévő indítványban két fontos megállapítás szerepel:

  • Kötelezővé tennék az állam minden szerve számára a keresztény kultúra védelmét. Az indoklás szerint azért, mert enélkül nem létezne sem Magyarország, sem Európa, és a kontinensen olyan változások zajlanak, amik közepette ez a kultúra most védelemre szorul.

 

  • Néhány sorral lejjebb pedig Bajkai István kérésének és érvelésének megfelelően alkotmányos tilalmat vezetnének be az életvitelszerű közterületi tartózkodásra. A hajléktalanság tilalmával a Fidesz és a fideszes önkormányzatok már többször megpróbálkoztak, de eddig mind alkotmányos, mind pedig nemzetközi jogi fórumokon elbukták ezt a tervet a bíróságokról. Ha a tilalom alkotmányba kerül, onnantól kezdve a magyar bíróságok nem léphetnek fel a fedél nélkül maradt keresztény magyar honfitársak védelmében. A módosító indítvány emellett előírná, hogy az önkormányzatoknak továbbra is törekedniük kell megfelelő számú szálláshely biztosítására, de ez csak törekvés, nem kötelezettség. Éppen úgy, ahogyan az állami „feladat” sem kötelez semmire egyetlen kormányzati szervet, hiszen azt írnák az alkotmányos szabályok közé: „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”
Az Országgyűlés alakuló ülése - Fidesz-KDNP
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

De a módosító csomag mást is tartalmaz: Trócsányi László például magas szintű szakmai egyeztetéseket ígért a közigazgatási bírósági rendszert – a mostani alkotmánymódosítással – létrehozó, ám még nem ismert törvényhez, a fideszesek viszont már a sarkalatos jogszabály hatályba lépésről írnak.

De ez semmiség ahhoz képest, hogy a módosító kivenné az új bíróságokat, azaz a közigazgatási bíróságokat a Handó Tündének és a kormánynak sok-sok bosszúságot okozó Országos Bírói Tanács ellenőrzési köre alól.

„A rendes bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács, illetve más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában” – írnák bele a fideszesek az alaptörvénybe.

Mindeközben lapunk birtokába került az a módosító is, amelyet a fideszesek a Stop Soros néven elhíresült csomaghoz nyújtanak be.

Ebben a többi között a következő „értelmező” kitétel is szerepel, hogy a kormány megteremthesse a lehetőségét a határ körüli 8 kilométeres körzet lezárásának – „(1d) Az (1c) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik arra, akinek az (1a) bekezdés szerinti területen található - e rendelkezés hatályba lépését legalább öt évvel megelőzően létesített - érvényes lakcíme.” 

A kérdés csak az, hogy azok, akik csak négy éve költöztek a határ közelébe a tilalom esetén nem mehetnek majd haza?

 

De a határbiztosítási távoltartás jogintézményéhez más, hasonlóan fontos meglátásokkal is szolgálnak a bölcs kormánypárti honatyák. Figyelem:

két helyen a törvénymódosító-csomagba írnák a „támogatása” kifejezést, úgy mint nem elég, hogy büntethető lesz a „jogellenes bevándorlás elősegítése”, most már annak „támogatása” is.

Jelentsen is ez bármit, hiszen a módosítások, sőt még indoklásuk sem teszik egyértelművé, hogy ki, s mivel valósítja meg a jogellenes bevándorlás akár elősegítését, akár támogatását – ami a gyakorlatban azt eredményezi majd, hogy kizárólag az állami szervek jóindulatán (jogértelmezésén) múlik majd, hogy ki ellen lépnek fel.

Az alaptörvény hetedik módosítására irányuló eredeti, a kormány – az igazságügyi miniszter Trócsányi László – által benyújtott javaslatáról, továbbá a Stop Soros – Pintért Sándor belügyminiszter nevét viselő – jogszabály-csomag parlament előtt lévő, elős változatáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.