Dzsentritempó a nyóckerben – Kampánymustra a Józsefváros mélyén

2018. július 6. 07:01 - szerző: Buják Attila

„Hajléktalanság, drog, SZDSZ, Demszky.” Ebben a néhány, nem túl fantáziadús szóban összegezte a Fidesz józsefvárosi vezetése a baloldali polgármesterjelölt, Győri Péter ellen indított kampányát. A többi szimpla zsarolás: ha Győri győz, megáll a kerület fejlődése, küszöbön áll az összeomlás. A vasárnapi időközi polgármester-választásra Kocsis Máté parlamenti előrelépése miatt kerül sor. Fideszes szokás szerint birodalmát Kocsis (Rogánhoz és Lázárhoz hasonlóan) az alpolgármesterére, Sára Botondra hagyományozná. A tavaszi vereség után az ellenzék sokáig versenyképes jelölt nélkül állt, végül beszálltak a józsefvárosi civilek, és hozták Győri Pétert, a budapesti hajléktalanellátás atyamesterét. Győrit sokan józsefvárosi Márki-Zayként állítják be, ez azonban tévedés. Győri nem népvezér típus, inkább a szakmai munkára, a lakásfenntartásra, a hajléktalangondozásra helyezné a hangsúlyt. Az áprilisi voksoláson a töredezett ellenzék összesítve hét százalékkal kapott több voksot a Józsefvárosban, mint a győztes Fidesz. Ettől persze még Kocsis győzött. Most vasárnap szoros meccs várható.

A kormánypárti kampányhenger néhány guriga vécépapírral indult. Sára Botond alpolgármester próbálta lekenyerezni a helyi óvodások szüleit. Az óvónőknek kellett gondoskodniuk arról, hogy az üzenet célba találjon. Sára eredetileg ingyen fogkefében gondolkodott, a csábítást azzal fejelve meg, hogy ha ő lesz a polgármester, egyetlen szülőnek sem kell az oviba vécépapírt hoznia. A nagyvonalú ajánlatot nyilván vette a helyi közösség, de hogy ne maradjon bizonytalanság, a szülőknek alá is kellett írniuk, hogy megkapták a szórólapot. A továbbguruló guriga politikai torlódást okozott. A független jelöltet, Győri Pétert például arra ösztönözte, hogy levelet írjon a miniszterelnöknek: ígérje meg, győzelme esetén a kerület fejlődése nem törik meg.

Győri a levelét udvarias modorban fogalmazta, egyúttal gondoskodott arról, hogy a sajtó is megkapja. Válasz nem érkezett. Bizonytalanságban maradtak a VIII. kerületiek. Csöndes a Magdolna-negyed, kihalt a Horváth Mihály tér, hallgat a Százados úti lakótelep. Józsefváros maga a 20. század, a legmélyebb Budapest. A tavaszi választás – a demokratikus ellenzéki többség ellenére – megtizedelte a pártokat. Megszűnt az Együtt, pang az MSZP, sebeit nyalogatja az LMP. A józsefvárosi időközi választás nem jött jókor. A pártok ellenállás nélkül, illedelmesen csatlakoztak Győri és civiljei mellé. Átadták pártlogóikat (egyetlen vagyonukat), melyeket a fideszes többségű választási bizottság döntése értelmében a plakátokról azonnal el kellett távolítani.

Győri Péter a szakmai kérdésekre összpontosít
Fotó: Merész Márton

Élénkebbek a helyi civilek. A központ az Auróra, egy újbalos underground klub. Az Aurórában működik A Város Mindenkié, az Utcáról Lakásba, a Közöd. Egyik informátorunk szerint Győri kampányának egy kicsit buliíze van. „Ti hozzátok a sört, mi a szendvicset, aztán lesz, ami lesz.” A Momentum adja a jogi szakértőt, egy rádiós kolléga ápolja a sajtót. Kevéske pénze (nem sok) legföljebb az MSZP-nek van, de becsorog némi adomány is.

A helyiek eredetileg Bolba Mártában bíztak, az evangélikus lelkész egy ideig tipródott is, de a hivatását nem akarta felfüggeszteni. Végül Győri hozta meg a döntést, amikor látta, hogy kisebb csőd fenyeget. Hosszú távon – ezt előre megmondta – nem vállalja a polgármesterséget, de a helyzetre való tekintettel indul, és 2019-ig kihúzza. Elkapta a harci láz. Úgy érzi, nyerhet.

Győrit, aki harminc éve tanít az ELTE-n, valamint mostanáig a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatóhelyettese volt, nem egy helyi értelmiségihez fűzi atyai barátság (mester-tanítvány kapcsolat). A kormánypárt reagálása meglepően álmatag volt. Kocsis Máté az új ellenfelet rutinból „a legsötétebb Demszky-korszak kiszolgálójának” bélyegezte, Tarlós István szerint Győri „minden rend esküdt ellensége”. Ez a kijelentése azért meglepő, mert az elmúlt nyolc évben ezt vagy nem vette észre, vagy eltitkolta. Ráadásul nem is igaz.

Győri (ismerői szerint) a kalucsnis akadémiai tudós és a kiváló állami adminisztrátor érdekes keveréke. Politikusnak nem politikus, de több mint hivatalnok. Pályakezdőként az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa, Ferge Zsuzsa tanítványa, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés szociálpolitikai és lakásügyi bizottságának elnöke, a Menhely Alapítvány kuratóriumának első embere. Politikai kapcsolatait még a SZETA-s időkben szerezte. Nem véletlen, hogy a SZETA magjából (Solt Ottilia, Iványi Gábor, Győri Péter) ki milyen módon tagozódott be az új rendszerbe. Solt bizonyos értelemben a rendszerváltásba halt bele, a politikával ’94-ben hagyott fel. Iványi újra ellenzéki pozícióban és szorongatott helyzetben van. Győri útja a politika második vonaláig és a Városházáig vezetett. Demszky bizalmi embere volt, amiből egy idő után fájdalmas konfliktusok keletkeztek. Két dudás nehezen fér meg egy csárdában és a fővárosi hajléktalangondozásban. Amikor „helyzetbe kerültek”, Iványi valláserkölcsi alapon a maximalista megoldások híve lett, Győri a fiskális szemlélet elkötelezettje volt. Iványi szerint senkit sem hagyhatunk „az út szélén”, minden lélekért felelősséggel tartozunk. Győri szerint addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Álláspontja korjelző: „Nem csak segíteni kell tudni (…) el kell fogadni azt is, hogy nem lehet mindenkin.” A konfliktus végül államigazgatási megoldáshoz, „pénzügyi revizori vizsgálathoz” vezetett, amit az egykori harcostárs ellen Győri kezdeményezett. A viszony most sem kellemes. Győri nem beszél róla szívesen.

– De hát ez egy régi történet, legalább húszéves – hárítja el idegesen a kérdést.

Fotó: Merész Márton

Hogy a jelölt nem veszedelmes anarchista, azt kampányának stílusa is bizonyítja. A korrupció szót ki sem ejti. Fellépése hangsúlyozottan szakmai. Nyílt önkormányzatot akar, civil tanácsadó testületekkel, a polgárokat bevonni, s bízik abban, hogy a fideszes többséggel ki tud majd egyezni. Kritikájának hevületét jelzi, ahogy Kocsis Mátéval kapcsolatban bátran megjegyezte: Kocsis „szerencsétlenül nyúlt bizonyos dolgokhoz”. Kálmán Olga annyit tudott belőle kipréselni, hogy „Máté inkább országos politikusként” jeleskedett, mint önkormányzati emberként.

Az bizony lehetséges. Ami a szociális ellátások mennyiségét és minőségét illeti, a fideszes önkormányzat a lehetőségeit korántsem merítette ki. „A pénzbeli szociális kiadások nem érik el Józsefváros költségvetésének 0,5 százalékát” – írja Facebook-oldalán Győri. Viszont Kocsis népszerű volt. A lakosok zöme Máténak nevezi. Nem volt hiány rendpárti akciókban. A hajléktalanság helyi „betiltása” érdekében népszavazást kezdeményezett. Sikertelen volt, tízezren mentek el, a helyieknek azonban tetszett. A közönséget jobban megosztotta a józsefvárosi piac 2014-es bezárása. A Négy Tigris felszámolása valóban eseménynek számított. Bűn, drog, környezetszennyezés sújtotta, de mint egy Kína-szakértő mondja, „kínai cuccok nélkül” népünk fele ma már rongyokban járna.

– A közérzület szerint Józsefvárosban rend van – állítja egy helyben lakó újságíró kolléga. – Ehhez Kocsisnak nem is kellett komoly erőket mozgósítania. Ha egy közparkban ólálkodik valaki, az önkormányzat emberei azonnal megjelennek, és „érdeklődni kezdenek”.

A suttogó propaganda azt terjeszti, hogy mivel pályája során Győri hajléktalanokkal foglalkozott, „ha polgármestert csinálunk belőle”, gombamód nőnek majd ki a földből a hajléktalanok, nyomukban pedig a drogok. A Kocsis-féle önkormányzat ki nem mondott társadalompolitikai célja az úgynevezett „dzsentrifikáció” előmozdítása, a szegények fokozatos kiszorítása, a lenézett „nyócker” polgárosodása. A fejlődés látványos példája a valaha szégyenfoltnak számító Corvin-negyed kiglancolása. Bár Kocsis alatt fejlődött a kerület, Józsefváros bizonyos értelemben ma is gettó, független, zárt negyedek halmaza.

– Abban az értelemben zárt világ – mondja Molnár György közgazdász, a kerület történetének kiváló ismerője, a helyi MSZP egykori tagja –, hogy nem jön ide szívesen senki, és innen sem tud kitörni senki.

Külön világ a Palotanegyed, a Százados úti lakótelep, a Magdolna-negyed, a lepusztult Népszínház utca, a Horváth Mihály tér magánya, a Teleki tér elszánt tolongása.

De változás az állandóságban is akad. Egyrészt bevoksolták a parlamentbe Kocsis Mátét, másrészt gond nélkül leszavazták volna őt, ha az ellenzék nincs nyolc darabra hasadva. A választási földrajz érdekesen alakult. Józsefvárosban 59 szavazókör van, élesen eltérő preferenciákkal. A rendszerváltás idején a „kerület csúcsa”, a Palotanegyed volt az akkori MDF bázisa. Csakhogy a lakosság is cserélődött. Ma a Palotanegyed a Népszínház utcával és a csarnok körzetével együtt az ellenzék stabil centruma, s bizarr módon a Magdolna-negyed, a szegénység fellegvára, a jobboldal bázisa.

Az MSZP–DK-alkuban Józsefváros a Gyurcsány-pártnak jutott. Ez önmagában is hiba volt, de Ara-Kovács Attila kampánya minden kérdést megoldott. A döntő mozzanat talán az volt, amikor a helyi orvosi rendelő ügyéről faggatták. A jelölt példamutató őszinteséggel válaszolt: a problémát nem ismeri, honnan ismerhetné, ha egyszer nem is lakik itt. Egy másik, visszatérő kérdés az volt, miképpen képviselné Józsefváros érdekeit. Ara-Kovács megejtő őszinteséggel mondta: az ő területe nem annyira Józsefváros, hanem a külpolitika. A VIII. kerületi közönség leforrázva távozott.

Rivális jobbról

Az eredeti koncepció az volt, hogy a Jobbik nem állít polgármesterjelöltet a józsefvárosi időközi választáson. Mégis akad szavazatmegosztó konkurencia. Mivel nem tudott azonosulni a Jobbik politikai fordulatával és a baloldali pártokkal való összejátszással, ezért kilépett a pártjából Pintér Attila, a Jobbik józsefvárosi önkormányzati képviselője. Pintér a testületben függetlenként folytatja, viszont úgy döntött, elindul a július 8-i polgármester-választáson. Az ajánló aláírásokat a képviselő minden külső segítség nélkül gyorsan összeszedte.

A jelenlegi helyzet más. Győri mindenestül a kerületben él. A lakásügyek avatott szakértője, márpedig a lakhatás Józsefvárosban döntő kérdés. A nagy kiárusítás idején a helyi szegények képtelen voltak bérlakásukat magántulajdonra váltani. Ez a bérlők jelentős részét mára kemény függő helyzetbe hozta. Az önkormányzat tisztában van ezzel. Bárhol, ahol félpincényi önkormányzati tulajdonrész is van, a lakógyűléseken megjelenik az önkormányzat embere. Állást foglal, ígér, biztat, de finoman zsarolhat is. Molnár György meséli, milyen meglepetés volt, amikor társasházának közgyűlésén hívatlanul megjelent maga a polgármesterjelölt, Sára Botond.

– A jelenlét nagyon sokat számít – mondja Molnár György. – Lakógyűlésen sok minden elhangozhat akár nyíltan, akár a háttérben.

Lakásügyekben Győri méltó ellenfél. Sokak szerint legnagyobb alkotása a Hálózat Alapítvány létrehozása volt. Az alapítvány a díjhátralékosok, kilakoltatás előtt állók pénz- és jogi ügyeit kezeli. Több ezer olyan józsefvárosi család van, amelynek tagjai lakásuk megmentését Győri alapítványának köszönhetik.

– A baloldal kommunikációs csődje, hogy ezt sem tudják Győri nevéhez kötni – mondja Molnár György.

Fotó: Merész Márton

Győri „szakmaisága”, konfliktuskerülő alapállása bizonyos értelemben hátrány. A vérmesebb baloldaliak túl puhának, gyanúsan simulékonynak tartják.

A Fidesz végzi a rutinmunkát, nyíltan alkalmazza az erőfölényét. Sára Botond nevét öt cikken belül huszonkétszer említi az önkormányzati lap, Győri már hetek óta meg sem szólalhat. Furcsamód személyében Győrit nem támadják. Ez Hódmezővásárhely tanulsága. Márki-Zay Pétert keményen faragták, amivel csak fokozták az ismertségét és mártíriumát. Vásárhelyen elhanyagolták a Kubatov-lista alkalmazását, ezt a hibát a VIII. kerületben nem fogják elkövetni. Két órával a verseny indulása után rendelkezésre állt kétezer ajánlás.

Esik, a tér néma és üres. Győri értelmiségi konzultációt hirdetett a Horváth Mihály térre. Elég tágas nyolc embernek. A háttérben hajléktalanok ücsörögnek. Leülnénk mi is, de a pad vizes. A civilek azt mondják, a fő ellenfél nem is Sára Botond, hanem a nyár, a júliusi néma forróság.