Az Orbán-kormány leleplezte magát, itthon hisztériát kelt, külföldön már menekülne a hatalmas bukás elől

Magyarország hajlandó részt venni a kvótarendszerben, ha az EU nem írja elő, hogy kiket kell befogadnia – nyilatkozta Orbán Viktor a Welt am Sonntag című német lapnak a hétvégén. 

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja nekünk azt, hogy kit kell befogadnunk. Csak Magyarország döntheti el, hogy kinek szabad hazánk területén tartózkodnia, ennek az alapelvnek a tiszteletben tartása esetén szívesen részt vállalunk egy menekültügyi rendszerben"

– idézett az MTI a körmönfont miniszterelnöki monológból.

Emlékezetes, hogy két éve a tagállami belügyminiszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább terhelt Görögországból és Olaszországból, hogy a rengeteg menekültügyi eljárást minél gyorsabban lefolytathassák, s így Európában csak a legális, menekültstátuszra jogosult emberek maradhassanak. Az Orbán-kormány 2015 végén ugyan megtámadta az Európai Unió Bíróságán a vonatkozó európai tanácsi határozatot, de ezt az úgynevezett kvótapert elveszítette, az Európai Bíróság tavaly szeptember 6-án kihirdetett ítéletében elutasította a magyar keresetet. Orbán akkoriban még azon az állásponton volt, mindegy, mi az ítélet, Magyarország nem fogad be menekülteket, később a kormányában azzal álltak elő, hogy a kvótadöntés végrehajtásának a határideje 2017. szeptember 26-ig, így még az ítélet tiszteletben tartásával sem tudnának megfelelni a kötelezettségnek.

Lehet, hogy Rogán Antal azt hiszi, jó kommunikációs trükköt talált ki Orbán Viktornak, valójában azonban a legújabb retorikával is elbukhatják a kvótapert

Az Európai Bizottság ezzel nem értett egyet, és kötelezettségszegési eljárást indított, amiért Magyarország a per lezárulta után sem tett eleget tagállami kötelezettségeinek, majd pedig december 7-én az Európai Bírósághoz fordult. Miután a luxembourgi székhelyű testület egyszer már elvi állást foglalt e határozatról, nagyon valószínű, hogy arra kell felkészülni, hogy ebben az eljárásban is ki fogják mondani, hogy az Orbán-kormány az EU-s jogot sértve utasítja el annak az 1294 menedékkérőnek az ideiglenes – kizárólag a menekültügyi eljárás lefolytatásának idejére szóló – befogadását, akinek a sorsáról a 2015-ös kvótadöntés alapján Magyarországnak kellett volna döntenie.

Most azonban azzal állt elő, csupán annyi a problémája, hogy az Európai Unió előírja, kit kell befogadni. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Az úgynevezett kvótahatározat ugyanis nem ír elő befogadási kötelezettséget. Így ezzel a nemzetközi sajtónak adott

nyilatkozatával Orbán ígéretet tett arra, hogy végrehajtja a kvótahatározatot.

Mindezt két nappal azután sikerült megtennie, hogy robbant a hír, amely szerint Magyarország titokban befogadott 1300 menekültet. Az információt a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára ejtette el egy máltai lapnak, a Times of Maltának adott interjújában: „1300 menekültet már befogadtunk, ezt az ő biztonságuk érdekében nem hoztuk nyilvánosságra” – hangzott Altusz.Kristóf nyilatkozata. Amiről beszélt, az valójában a menekültek genfi egyezménynek megfelelő befogadása.

A nemzetközi védelemben részesülők száma nyilvános adat, és ez a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján megtalálható, eddig is megtalálható volt. 2015-ben 508 személy kapott hazánkban menekült-, oltalmazotti vagy befogadotti státust, 2016-ban 438, 2017-ben pedig 1291.

A 168 Óra erről már múlt pénteken beszámolt, majd kedd reggel maga a Kormányzati Tájékoztatási Központ is előállt vele. Miután a kommunikációs stratégia Soros György és az unalomig hangoztatott „kényszerbetelepítés" ügyében nem változott, kérdéses, az Orbán-kormányt mégis mi vitte rá arra, hogy elkezdjen kampányolni amellett, hogy a magyarok „titokban" menedékkérőket fogadtak be.

Január 4-én ugyanis hivatalosan is elindult Magyarország ellen a kvótaper, az Európai Bírósághoz megérkezett a kereset a kötelezettségszegési eljárásról. „Az Európai Bizottság keresetlevelének a számára történt kézbesítése után Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére az ellenkérelem előterjesztésére. Ezt követően adott esetben a bíróság lehetőséget adhat arra, hogy az Európai Bizottság az ellenkérelemre választ, Magyarország pedig a válaszra viszontválaszt terjesszen elő. A válasz és a viszontválasz benyújtására nyitva álló határidőt a bíróság határozza meg” – tájékoztatta a 168 Órát Lehóczki Balázs.

A semmiről népszavaztattak, a semmiről pereskednek

Az Európai Unió Bíróságának magyar sajtóreferense arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügybe az Európai Bizottság vagy Magyarország oldalán beavatkozni kívánó tagállamok és uniós intézmények az ügyről szóló közleménynek az EU hivatalos lapjában való megjelenésétől számított hat héten belül nyújthatnak be beavatkozási kérelmet. Az e határidőt elmulasztó tagállamok és uniós intézmények a tárgyaláson ismertethetik a beavatkozási beadványuk lényegét – mondta Lehóczki.

A sajtóreferens tájékoztatása szerint a luxembourgi testület elé kerülő ügyek mindegyike esetében kijelöl egy bírót (úgynevezett előadó bírót) és egy főtanácsnokot, hogy az adott ügyben eljárjon. Az eljárás két szakaszból áll, a kvótaper esetében tehát most az első, írásos szakaszban vagyunk. Ennek folyamán a felek írásbeli nyilatkozatot tesznek – az érintett tagállami hatóságok, uniós intézmények és – egyes esetekben – magánszemélyek is benyújthatnak írásos észrevételeket a bíróságnak.

Az előadó bíró összefoglalja a beadványokat, melyeket ezt követően megvitat a bíróság általános értekezlete. A bíróság ekkor döntést hoz arról, hogy hány bíró foglalkozik majd az üggyel. Az ügy fontosságának és összetettségének függvényében a bíróság vagy teljes ülésben, vagy a 15 bíróból álló nagytanácsban, vagy 5, illetve 3 tagú tanácsban jár el. Az esetek túlnyomó többségében az ügyeket 5 bíróból álló tanács tárgyalja, arra rendkívül ritkán kerül sor, hogy a teljes bíróság összeüljön.

Orbán Viktor az érvénytelen kvótanépszavazás parlamenti értékelésekor is azt állította, nem hagyja, hogy Magyarország „bevándorlóországgá" váljon – minden hazugság volt

A második szakasz a szóbeli, erre Lehóczky szerint 2018 vége felé kerülhet sor. A nyilvános tárgyaláson a felek ügyvédei kifejtik az üggyel kapcsolatos álláspontjukat a főtanácsnok és a bírák előtt, akik kérdéseket tehetnek fel nekik. Ha a bíróság korábban úgy döntött, hogy az ügy elbírálásához szükség van a főtanácsnok indítványára, akkor néhány héttel – általában 2-3 hónappal – a nyilvános tárgyalás után sor kerül az indítvány ismertetésére.

Ezt követően a bírák megvitatják egymással az ügyet, és ítéletet hoznak. Erre a bírósági sajtóreferens szerint 2019 tavaszán, kora nyarán kerülhet sor.

Azt pedig már az ügyre rálátó forrásaink tették hozzá, hogy mivel nem várható, hogy ez az ítélet más tartalmú lenne, mint az előző, az Orbán- kormánynak stratégiát kell változtatnia. Mégpedig azért, mert amennyiben Magyarország az Európai Bíróság ítélete ellenére sem teljesíti a rá kiszabott kvótákat, az Európai Bizottság újabb eljárást indíthat. Ekkor már a brüsszeli testület egy figyelmeztetés után is bírósághoz fordulhat, méghozzá jelentős összegű bírság kiszabását javasolva a jogsértő tagállammal szemben.

Tehát pénzbírságról csak egy újabb eljárásban, nyilvánvalóan további hónapok elteltével kell számolnia Orbánnak, akinek ugyanakkor biztosan nem érdeke az, hogy az EU – főként a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt – teljesen elforduljon tőle, méghozzá 1294 menekültügyi eljárás le nem folytatása miatt. Ezért állhatott elő az újabb, különös érveléssel a kormányfő, valamint ezért ferdíthette a külföldi sajtónak a külügyi államtitkár a normál rend szerinti, a genfi egyezményből fakadó menekültbefogadást.

Hozzáértő forrásink szerint azonban, mivel az uniós kvótahatározat egyáltalán nem írt elő befogadási kötelezettséget – éppen ez volt, s jelenleg is az Orbán-kormány legnagyobb hazugsága kvótaügyben – a luxembourgi bíróság nem fogadhatja majd el érvként az újonnan felvett, nem Magyarországra szánt kormányzati érvelést.