Elbukta a kvótapert a kormány

szeptember 6. 10:25

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület. A lényeg: Magyarországot jogszerűen kötelezték 1294 menekült befogadására.

A magyar és a szlovák kormány hiába támadta meg bíróságon az Európa Tanács döntését a menekültek befogadásáról, elvesztette a kvótapert. Az Európai Bíróság szerdai döntése szerint Magyarországnak be kell fogadni 1294 menekültet.

„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Budapest és Pozsony pert indított az Európai Tanács 2015. szeptemberi, 120 000 menedékkérő áthelyezéséről szóló határozata ellen. Ennek értelmében kellene Magyarországnak 1294 menekültet befogadnia a rohamuknak leginkább kitett Olaszországból és Görögországból, de a két kereset elutasítását már előrevetítette, hogy a bíróság tekintélyes főtanácsnoka, Yves Bot is ellenük foglalt állást.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

A magyar kormány fő érve szerint csak önkéntes kvótáról lehet szó. 2015 nyarán ugyanis az Európai Tanács résztvevői, az uniós állam- és kormányfők abban egyeztek meg, hogy a menedékkérők elosztásáról egyhangúlag kell dönteni. Ehhez képest a Belügyminiszteri Tanács később négy ország ellenszavazatát figyelmen kívül hagyva hozott többségi határozatot százhúszezer ember áthelyezéséről. Orbán Viktor magyar miniszterelnök emiatt tavaly szeptemberben keményen ki is fakadt, azt állította, hogy „rászedték, kicselezték és becsapták” miniszterelnök társai, de Yves Bot azzal érvelt, hogy a két dolognak nincsen köze egymáshoz. Az Európai Tanács határozata ugyanis egy másik projektről szólt. Az állam- és kormányfők tanácsa ráadásul olyan politikai, stratégiai fórum, amely nem fogad el jogszabályokat. Ez az illetékes miniszterek részvételével működő intézmény, az Európai Unió Tanácsának jogköre. A két intézmény között nincsen alá-fölé rendeltségi viszony.

A kormányfőkből álló Európai Tanács 2015 júniusában – miközben naponta több ezer migráns érkezett az olasz és a görög partokra – arról állapodott meg, hogy két év alatt negyvenezer, „nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló személyt” ideiglenesen áttelepítenek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba. Minden ország annyi embert vállalt a negyvenezerből, amennyit szeretett volna. Magyarország nem tett felajánlást.

Egy héttel később, szeptember 22-én a Belügyminiszteri Tanács viszont minősített többségi szavazással, de mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára arról döntött hogy százhúszezer emberrel kibővítik ezt a keretet, és kötelezően megszabják, hogy melyik országnak hány menedékkérőt kell átvállalnia. Ez lett a „kvóta”: Magyarországnak 1294 menedékkérelmet kellett volna elbírálnia a görögök és az olaszok helyett.

Fotó: Kökényesi Gábor

A menekültek áthelyezésének jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az a passzusa, amely szerint „ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a tanács a bizottság javaslata alapján (…) átmeneti intézkedéseket fogadhat el”. Pozsony és Budapest álláspontja szerint erre a cikkre hivatkozva nem lehet olyan határozatot hozni, amely más jogszabályokat módosít. A dublini rendeletet például előírja, hogy a kérelmeket az első olyan uniós országnak kell elbírálnia, amelybe a menedékkérők megérkeztek. A főtanácsnok szerint viszont szükséghelyzetben, meghatározott időtartamra el lehet térni a menekültügyi jogszabályok előírásaitól.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja az ítélet kihirdetése után a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. „Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás” – tette hozzá a görög politikus.