Az állandó stressz a rák kialakulásához vezethet?

A szervezet krónikus és élethosszig tartó stressz miatti kimerülés hatással van az immunrendszerre, de a vélemények megoszlanak arról, hogy a rák kialakulásában szerepet játszana. 

2024. április 25., 13:16

Szerző:

A rövid ideig tartó stressz semmilyen hatással nincs a rák kialakulására vagy a már meglévő daganat növekedésére – írja a Webbeteg.  A hosszantartó stresszes állapotnak a következménye legtöbb esetben a depresszió. Ez tartós változást okozhat ugyan a szervezet hormonháztartásában, mégsem bizonyítható, hogy a rákos megbetegedések kialakulásában, vagy a már meglévő daganatos betegség gyorsabb terjedésében bármilyen szerepe lenne. 

Óvatosabban fogalmaznak azonban a hosszantartó stressznek az immunrendszerre gyakorolt hatásáról, és ennek a már meglévő daganatok súlyosbodásában játszott szerepéről. Sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezt tisztázhassák.

Mások viszont úgy vélik, hogy hosszan tartó stressz előidézheti a rák kialakulását  

Egy másik elmélet szerint nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos megbetegedés azok körében, akik mondhatni, állandó stresszben élnek. Véleményük szerint a krónikus stressz meggyorsíthatja a rákos daganat növekedését és előidézheti az áttétek keletkezését. Ugyanis rákos sejtek folyamatosan képződnek a szervezetünkben, de ezek legnagyobb része elpusztul mielőtt elszaporodna. Stressz hatására ez a spontán pusztulás nem tud bekövetkezni, sőt ellenkezőleg, gyors burjánzás következik be.

Az SSM Population Health című folyóiratban közzétett tanulmány szerint azoknál az embereknél, akiknél az évek során felhalmozódott szorongás, az úgynevezett allosztatikus terhelés vagy „elhasználódás” magas volt, 2,4-szer nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban, mint azok, akiknél a stressz szintje alacsony volt – írja az Index.

Külső stresszorokra adott válaszként a szervezetünk egy kortizol nevű stresszhormont szabadít fel, majd amint a stressz megszűnik, ennek a szintnek vissza kell esnie. „Ha azonban krónikus, folyamatos pszichoszociális stresszorok (társaságban lelki terhelés) érik az embert, amelyek soha nem engedik, hogy csökkenjen a kortizolszint, akkor ez biológiai szinten kopást okozhat a szervezetben” – magyarázta az egyik kutató a The Independent szerint.

Sokkal nagyobb szerepe van a stressznek akkor, amikor a betegséget diagnosztizálják

Ekkor ugyanis a beteget egy olyan sokk éri, amin legtöbb esetben nem tudja magát túltenni. Sajnos még ma is egy „halálos kórként” élik meg, annak ellenére, hogy sok daganatos betegséget, ha időben felismernek, akkor akár a teljes gyógyulás is elérhető.

A pszichés állapot igazából a gyógyulási folyamatban játszik nagy szerepet. Ha a beteg elhiszi, hogy ez az állapot nem végleges, akkor nagyobb esélye van a gyógyulásra. Ebben van nagy szerepe a mentálhigiénés szakembereknek (klinikai pszichológusok, lelki gondozók, gyógytornászok, szociális munkások). Nem szabad elutasítani ezeket a segítségeket. A pszichoszociális segítség csökkentheti a stresszt, aminek hatására a betegek szemléletébe pozitív változás áll be és ezáltal növelheti gyógyulási esélyüket. 

Összegzésül megállapítható, hogy mint minden betegségnél, a daganatos megbetegedéseknél még nagyobb szükség van a megfelelő stresszkezelő képességre.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)