Szent Mártontól Máraiig

A közép-franciaországi Poitiers-től alig 8 kilomérre fekvő dombos vidéken, Kr.u. 361-ben, egy elhagyott római villa romjain alapította meg a nyugati kereszténység legelső monostorát a pannoniai Savariában (a mai Szombathelyen) született egykori római katona. Martinust, aki Galliába érkezve keresztény hitre tért, később Tours püspökévé választották.

Ismeretes a legenda, hogy amikor 371-ben a tours-i püspök megüresedett székébe a nép és a papság egyaránt Mártont kívánta emelni, a szerzetesi élethez ragaszkodó szent ember a hír hallatán egy libaólba bújt el. De a buta szárnyasok hangos gágogása leleplezte, s erőszakkal vitték Tours városába, ahol haláláig, 397-ig töltötte be a magas tisztséget. (A történethez kötődő magyarországi lúdevési szokásról azonban Szent Márton első monostorának helyszínén máig semmit nem hallottak.)

A nevét viselő ligugéi apátságban ma 25 szerzetes – a legfiatalabb alig 30, a legidősebb 91 éves -, ápolja a francia katolikusok körében legnépszerűbb őskeresztény szent emlékét. A kolostor lakói számon tartják Martinus életútjának állomásait, nem véletlen, hogy megkülönböztetett szívélyességgel fogadják a ritkán arra vetődő magyar utazót.

Az első meglepetés akkor éri a messziről jött látogatót, amikor áthalad a kolostor bejáratához vezető téren, a Place Pannonhalmán. Az apátságot övező kőfal mögött rögtön a könyvtárral találja szemben magát. A tágas helyiségben újabb érdekességek fogadják: a klasszikus és kortárs hazai és világirodalom széles kínálatban hamar szemet szúr Márai négy műve: az Eszter hagyatéka, a Zendülők, Az igazi és A sziget – mindet az Albin Michel kiadó jelentette meg. 2003-ban jártunk ott legutóbb, akkor Kertész Imre, az előző évi Nobel-díjas volt a legkeresettebb magyar szerző, de Esterházy Péter Harmonia Caelestisét és Szabó Magda Az ajtó című regényét is sokan vették meg.

Bár Ligugé település lakóinak száma még a háromezret sem éri el, az Abbaye Saint-Martin könyvesboltjának forgalmát sok jóval nagyobb település megirigyelhetné. A rejtély kulcsa az, hogy a kolostor a hasonló francia egyházi intézmények közül elsőként fedezte fel és vette igénybe a kommunikáció legkorszerűbb eszközét: az interneten kezdte hirdetni könyv- és CD-kínálatát, s a világhálóról gyűjtötte le az apátsági könyvesbolt számára érdekes irodalmi alkotások listáját is.

Frere Philippe, az apátsági könyvesbolt korábbi vezetője jó húsz évvel ezelőtt, párizsi teológiai tanulmányai idején ismerkedett meg két volt pannonhalmi diákkal, ez keltette fel érdeklődését a kolostoralapító tours-i püspök szülőföldje iránt. Szent Márton útján visszafelé eljutott Szombathelyre és a pannonhalmi bencés apátságba is, amelynek szintén a galliai keresztény szent a patrónusa.

Ez az utazás alapozta meg érdeklődését a magyar kultúra iránt. A neten rátalált Virág Ibolya párizsi könyvkiadóra, s tőle rendelt először magyar irodalmat: három Krúdy-regényt és Markó Béla egyik verseskötetét.

Fülöp atya időközben a Vatikánba távozott, utódja, Patrick testvér fejezte be az egyre népszerűbb könyvesbolt kibővítését és felújítását. A tágas helyiségben az irodalmi alkotások mellett képzőművészeti és zenei anyagot is árusítanak. A CD-kínálat gazdagsága és igényessége szembetűnő: a klasszikus egyházi muzsika jól megfér az apátsági kórus jazzkísérettel előadott gregorián-énekeivel. A magyar látogató már szinte meg sem lepődik, hogy a CD-k között Liszt, Bartók, Kurtág és Ligeti-felvételekkel találkozik.

Népszerűek a szerzetesek által készített tűzzománc dísztárgyak is, amelyek Braque, Chagall, Picasso és kortárs francia festők alkotásait jelenítik meg a másfajta anyag közvetítésével.

A könyvesbolti látogatás után a vendégnek érdemes betérni a kolostor puritán szépségű kápolnájába, ahol meghallgathatja a szerzetesek kórusának kivételesen ihletett éneklését. A fáradt látogatót, aki aznap már nem akar ismét útra kelni, szívesen látják a kolostor vendégházában, A szoba ablakából szép kilátás nyílik az apátság belső kertjének harmonikus nyugalmat árasztó látványára.

Franciaországgal kapcsolatos további cikkek a