Hogyan érdemes nyelvet tanulni?

A végéhez közeledik a Nyelvtudás Hete programsorozat, a szombati zárórendezvényen számos híresség mesél saját nyelvtanulási módszereiről. Kepes Andrástól a pápa tolmácsáig mindenki részt vesz majd a programon. Ránk is fér, ugyanis a magyaroknál még a környező országokban is többen beszélnek idegen nyelveket.

2012. szeptember 14., 22:14

– Az EU-s átlagtól messze le vagyunk maradva a nyelvtudásban, az Unióban átlagosan a polgárok 60%-a beszél valami idegen nyelvet az anyanyelvén kívül - mondta lapunknak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke. Hozzátette: a hátrányunkat a rendszerváltás óta be lehetett volna hozni.

Szlovákiában és Csehországban például kétszer annyian beszélnek angolul, mint Magyarországon. Horvátországban háromszor annyian - tudtuk meg a NYESZE elnökétől - Ők rájöttek arra, hogy a külkereskedelemhez és a turizmushoz elengedhetetlen egy idegen nyelvnek, főleg az angolnak az ismerete.

Salusinszky András szerint a XXI. század lingua francája az angol, amit mindenkinek tudnia kell és még egy nyelvet kell beszélniük azoknak, akik igazán sikeresek szeretnének lenni. A szakember két nyelvet ajánl: a németet és az olaszt. – Főleg a nyugati országrészben elengedhetetlen a német, Ausztria közelsége miatt. De kevesen tudják, hogy Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere Olaszország, az olasz-magyar kulturális kapcsolatok is nagyon jók. Érdemes tehát olaszul tanulni - javasolta a NYESZE elnöke.

Hogyan hatékony?

A nyelvtanulás idegen nyelvi környezetben a leghatékonyabb. Persze, akinek nincs pénze arra, hogy külföldön tanuljon nyelvet, annak maradnak a hazai nyelviskolák, esetleg a magán nyelvtanárok. Mégis, hogyan válasszunk nyelviskolát?

– A nyelviskolák is arra törekednek, hogy az óra 90%-ában a célnyelven folyjon a társalgás. Már rég nem olyan "klasszikus" órákon vehetünk részt, ahol a tanár felszólítja a diákot és meg kell mondani a helyes nyelvtani megoldást. Ideális esetben a diákok alakítják az órát, a tanár pedig animál és segít, hogy minél aktívabb és helyesebb legyen a társalgás - mondta lapunknak a NYESZ elnöke.

Az Egyesület azt ajánlja: olyan nyelviskolát keressünk, amelynek "Q" betű van a plakátján. Van ugyanis egy független minősítő tanács, amely a nyelviskolákat besorolja, a "Q" betű pedig a megbízhatóság jele egy nyelviskola esetében. Az Egyesület szerint érdemes ugyanakkor utánanézni a nyelviskoláknak és olyanokhoz fordulni, amelyekről pozitív visszajelzések születtek. Salusinszky András azt ajánlja: ne dőljünk be a hangzatos szlogeneknek, a nyelvtudást nem lehet pár nap alatt megszerezni.

A Nyelvtudás Napja

A Nyelvtudás Napján számos pódiumbeszélgetésen vehetünk részt, sok nyelviskola tart próbaórákat. Írók, nyelvészek, zenészek, televíziósok, fordítók és műfordítók is csatlakoztak, többek között: Nádasdy Ádám, Kepes András, Vágó István, Vekerdy Tamás, Dés László, Medgyes Péter, Fáber András, Szomráky Béla, akik több helyszínen is (Alexandra könyváruházban és a Libra Caféban) saját, a nyelvismerethez köthető élményeikről beszélgetnek, többek között arról, hogyan sajátítható el a legszórakoztatóbban egy nyelv, vagy, hogyan tűnhetünk idegen környezetben is „bennszülöttnek”, hogyan jellemzi a nyelvi humor egy-egy ország kultúráját.

A NYESZE „Hello, tourist!” elnevezésű akciója keretében felkészült nyelvtanárok az ország számos pontján járókelőket megszólítva, 5-10 perces nyelvleckékkel, rövid beszélgetésekkel próbálják nyelvtanulásra bírni az utca emberét. Bár, már az a tény is meggyőző lehet, hogy 20-30 %-kal többet keresnek azok, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek, az álláshirdetések több, mint 60 %-a angolul tárgyalóképes munkatársat keres.

A Budapesten és környékén, Gödöllőn és vidéken, több nagyvárosban, Egerben, Nyíregyházán is helyet kapó programokról a

www.nyelvtudasnapja.hu –nolvasható részletes tájékoztató.